(…)
Üdítő látni azt a diskurzust, amely a mozaikjobboldal körül az elmúlt hetekben kialakult a világnézeti barikád mindkét oldalán.
Mindeközben azonban úgy érzékelem, hogy a „leghangosabb”, vagyis leginkább látható és hallható jobboldaliak számára maga a jobboldaliság továbbra is inkább csak a valahova tartozás érzését jelenti, bármilyen magasabb rendű cél és mélyebb tartalom nélkül. Talán ezért sem tudnak ezek a körök mit kezdeni a koncepcióval, és ragaszkodnak a pártpolitika biztonságot nyújtó cellájához, mely sajnálatos módon rabul ejtette a jobboldal egy jelentős részét az elmúlt 16 évben.
Pedig maga a jobboldaliság teljesen értelmezhetetlen a metapolitika, a magasabb rendű célok és a mélyebb tartalom hiányában.
Ezek nélkül nem marad más belőle, legfeljebb a valahova tartozás érzése, ami bár fontos, azonban nem lehet rá valódi jobboldali politikát alapozni.
