Kapitány István májusban még a turizmus nemzetgazdasági súlyához méltó, önálló államtitkárságot ígért. Négy hónappal később nincs önálló államtitkárság, nincs látható turisztikai helyettes államtitkár, nincs nyilvános stratégia, nincs érdemi válságkezelés és nincs válasz a szakma számos, hónapok óta feltett kérdésére.
A mostani leltár: Van napi, időnként naponta többszöri sikerjelentés. Van néhány homályos körülmények között kinevezett vezető. Van egy előző kormánytól megörökölt és kisajátított támogatási program új névvel. És van egy olyan Magyar Turisztikai Ügynökség, amely továbbra is egyszerre szeretne marketingügynökség, stratégiai központ, adatgazda, támogatásközvetítő, szabályozó és hatóság lenni.
A turizmus nem azért került rossz helyre a Gazdasági és Energetikai Minisztériumban, mert a gazdasághoz nincs köze, hanem azért, mert a turizmus ennél sokkal több: emberek, települések, térségek, közlekedés, kultúra, természeti értékek és helyi közösségek egymásra épülő rendszere.
Egy eleve túlterhelt, gazdaságfejlesztéssel, energetikával, iparpolitikával, beruházásokkal, vállalkozásfejlesztéssel és számos más területtel foglalkozó minisztériumban a turizmus szükségszerűen hátrébb csúszik, nem is csoda, hogy pontosan ez is történt.
Felfújt ígéretek. Kipukkadt turizmuspolitika.
Kapitány István a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy a turizmust a nemzetgazdasági súlyának megfelelően kell kezelni, ezért a terület önálló államtitkárságot kap. Erről a szakmai és az országos sajtó is beszámolt; a kijelentést nem háttérbeszélgetésen, hanem miniszterjelölti programjának részeként tette.
Az ígéret egyértelmű volt. Nem főosztályról, nem egy másik államtitkárság alá betolt részterületről és nem egy később megnevezendő helyettes államtitkárról szólt. Kapitány István külön turisztikai államtitkárságot ígért.
Néhány nappal később azonban megkezdődött a hátrálás. A Magyar Közlönyben megjelent államtitkári névsorban nem szerepelt önálló turisztikai államtitkár. A közbeszédben előbb Zolnay Judit neve jelent meg lehetséges turisztikai vezetőként, végül azonban ő a külgazdasági területet kapta meg.
Május 26-án már arról szóltak a szakmai hírek, hogy a turizmus mégsem kap önálló államtitkárságot. A területet Fábián Ágnes gazdaságfejlesztési államtitkárságához sorolták, miközben azt közölték, hogy az operatív irányítást majd egy külön helyettes államtitkár végzi. Ennek a vezetőnek a személyét azonban nem nevezték meg, és szeptember közepéig sem vált világossá, ki tölti be ténylegesen ezt a pozíciót.
Az önálló államtitkárság ígéretét tehát előbb egy helyettes államtitkárság ígérete váltotta fel, majd ezt is elnyelte a minisztériumi csend.
Fábián Ágnes elveszett Kapitány István árnyékában
Fábián Ágnes gazdaságfejlesztési államtitkár turisztikai területen történő működése eddig teljesen súlytalan. Nincs nyilvánosan megismerhető turisztikai programja, nincs érdemi szakmai kommunikációja, alig van önálló megjelenése és nem kapcsolódik hozzá egyetlen olyan turizmuspolitikai kezdeményezés sem, amelyből kiderülne, milyen irányba akarja vezetni az államtitkár az ágazatot.
A turizmus hivatalosan Fábián Ágneshez tartozik, politikailag és kommunikációsan azonban Kapitány István személyes portfóliójának látszik. Az államtitkár eltűnik a miniszter árnyékában, ez pedig nemcsak neki, hanem az egész ágazatnak rossz. A szakma nem tudja, kihez fordulhat, ki hozza a döntéseket, ki viseli a felelősséget és ki képviseli a turizmus érdekeit a kormányzaton belül.
Júniusban a Szálloda.blog 25, majd a témák bővülésével 35 kérdést juttatott el a minisztériumhoz. A gazdaságfejlesztési államtitkárság írásban is megerősítette, hogy válaszolni fog.
A válaszok soha nem érkeztek meg.
(...)
Új vezetők, régi körök és homályos kiválasztás
Augusztusban Kapitány István „nagytakarítást” jelentett be a turizmusirányításban és három szervezet élére nevezett ki új vezetőt. A személyi döntések körülményeiről azonban a bejelentésekből alig lehetett megtudni valamit.
Csendes Olivér visszatért az MTÜ élére. Személye nem választható el attól a rendszertől, amelyben korábban dolgozott: rávetül Guller Zoltán, Orbán Ráhel és a korábbi NER-es turizmusirányítás árnyéka. Kapitány István nem ismertette, hogy Csendes milyen új mandátumot kapott, miben kell másképp működtetnie az MTÜ-t, és mely korábbi gyakorlatokat kell felszámolnia.
Róna Andrea kinevezése a legvitatottabb. Szakmai múltján egyszerre hagyott nyomot a Quaestor és Tarsoly Csaba, Demján Sándor üzleti környezete, valamint a Hunguest Hotels és Mészáros Lőrinc érdekeltségi rendszere. Korábbi tanácsadó cége később a Rahimkulov család érdekeltségébe került. Most a turisztikai támogatások kezelésében meghatározó szervezet vezetője lett, miközben a minisztérium nem magyarázta el, milyen kiválasztási, átvilágítási és összeférhetetlenségi szempontok alapján esett rá a választás.
Tóth Andrea visszatérő szereplő, és a három kinevezés közül szakmailag az övé magyarázható a legközvetlenebbül. Korábban az MTÜ-nél és az Expo 2020 Dubai magyar megjelenésének előkészítésében is dolgozott. Ettől még az ő kinevezésének folyamata, mandátuma és teljesítményelvárásai sem váltak nyilvánossá.
A hallgatás a kinevezetteknek sem kedvez. A nyilvánosság ugyanis magyarázat híján a korábbi kapcsolatokból, pozíciókból és üzleti környezetből próbál következtetni. A transzparens kiválasztás nem támadás a vezetők ellen, hanem az első számú védelmük lenne.
(...)
Ugyanazok a hibák Kapitányéktól, amelyekért a NER-t hangosan bírálja a TISZA és a kormányfő
A GEM által elkövetett hibák kísértetiesen hasonlítanak azokhoz, amelyekért a TISZA az Orbán-kormányt és a NER-t folyamatosan és élesen bírálta: egyszemélyes döntések, homályos kinevezések, ugyanazoknak a bennfentes köröknek az előnyben részesítése, visszatartott dokumentumok, megválaszolatlan kérdések, központosított hatalom és folyamatos sikerpropaganda.
A változást nem az bizonyítja, hogy más logó kerül a minisztériumi háttérfalra, más nevet kap egy régi program, vagy más politikus mondja el ugyanazt a sikerjelentést. A működésnek kellene bizonyítania.
Kapitány István túl sokat látszik, miközben a turizmus irányítása túl kevéssé. Fábián Ágnes túl keveset látszik ahhoz, hogy a szakma elhiggye: valóban van felelős államtitkára. Az MTÜ továbbra is túl sok, egymással össze nem egyeztethető szerepet tart a kezében. A minisztérium pedig túl sok más feladattal foglalkozik ahhoz, hogy a turizmusnak figyelmes és gondos gazdája lehessen.
Sok még a teendő, és jól látszik, hogy Kapitányék a terület mélyebb ismerete nélkül, felkészületlenül vágtak neki a turizmus kormányzati irányításának. Ezt nem újabb kommunikációs kampánnyal, hanem szerkezeti korrekcióval lehet helyrehozni.
A turizmust ki kell emelni a túlterhelt Gazdasági és Energetikai Minisztériumból, és önálló államtitkárságként a vidék- és területfejlesztéshez kell helyezni, mert a magyar turizmusnak nem újabb gazdátlan hónapokra, nem látványos posztokra, nem régi programok átnevezésére és nem kiválasztott belső körökre van szüksége, hanem új, hozzáértő és gondos gazdára van szüksége.