Vitézy Dávid az ATV műsorában Rónai Egonnak beszélt az uniós források megszerzésének folyamatáról.
A leiratot az alábbiakban olvashatják!
***
Rónai Egon:
Jó estét! Tisztelettel köszöntöm önöket! Egy hét elején nagy hírekkel szolgálni az mindig jól néz ki, és azt gondolom, hogy ezek olyan hírek, amikre vártunk nagyon régóta teljesítette Magyarország azokat a bizonyos mérföldköveket és szupermérföldköveket, amiket az Európai Unió különböző testületei elé tártak, hogyha pénzt akarunk, akkor ezeket kell teljesíteni. Most sikerült és Vitézy Dávid miniszterként ezt jelentette be a mai napon, és itt is van velünk a miniszter, aki a közlekedésért és a beruházásokért felelős. Jó estét kívánok!
Vitézy Dávid:
Jó estét kívánok!
Rónai Egon:
Úgy gondolom, hogy a legfontosabb vállalások egyike volt már a kampány alatt is, hogy Magyarország megszerzi azokat az uniós forrásokat, amiket az Orbán-kormány, sőt kormányok az utolsó négy-öt évben nem tudtak letárgyalni és végül teljesíteni. Mi volt ennek az ára? Mit kellett tennünk?
Vitézy Dávid:
Alapvetően azt kellett garantálni, hogy ezt a pénzt Magyarországon nem lehet ellopni, illetve hát a lehető legtöbb garanciát kellett erre adni. Ennek volt része az, hogy a vagyonnyilatkozatok, a politikusok különböző uniós pénzekhez hozzáférő döntéshozók vagyonnyilatkozatainak nem csak a nyilvánosságát kellett megteremteni, hanem azt, hogy legyenek olyan hatósági szereplők, akik ezt vizsgálják, hogy ez igaz-e. Új összeférhetetlenségi szabályokat, a magántőkealapok átláthatóságát, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Tehát számos ilyen kérdést kellett rendezni. Ezeket hívjuk egyébként szupermérföldköveknek. Mitől szuper egy mérföldkő? Attól, hogy az így mindenre vonatkozik. Tehát hogyha azokat nem teljesítjük, akkor nyista, akkor nincs uniós pénz. Ezek azok a, ha úgy tetszik, jogállamisági feltételek, amiket így hívtak az elmúlt években. Ugye ezekre mondta azt a Fidesz kormány, hogy ezek valójában arról szólnak, hogy be kell engedni a migránsokat, hogy át kell műteni az óvodásokat, katonákat kell küldeni Ukrajnába, ilyeneket hallottunk.
Rónai Egon:
Szuverenitási kérdés.
Vitézy Dávid:
Orbán Viktor még arról is beszélt néhány hónappal ezelőtt még, amikor miniszterelnök volt, hogy ez a pénz már meg sincs, mert elküldték Ukrajnába. Most a mai nappal az derült ki végérvényesen és teljesen világosan, ami szerintem eddig is világos volt persze, hogy ezekből egy szó nem volt igaz. Ezek a források teljesen világos, tételes jogállamisági feltételekhez voltak kötve, amiket teljesíteni kellett. Ezeket egytől egyig jogalkotással, átszervezésekkel, informatikai fejlesztésekkel a Tisza az elmúlt hónapokban teljesítette. Az én feladatom az volt gyakorlatilag sok más mellett az elmúlt három hónapban arra kért a miniszterelnök, hogy miután ők a keretekről megkötötték a megállapodást Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnökkel az emlékezetes brüsszeli sajtótájékoztató előtt, ahol ugye arról született megállapodás, hogy melyek azok a mérföldkövek, amiket már nem tudunk teljesíteni, mert elmúltak a határidők, mert már lehetetlen ennyi idő alatt megcsinálni, és melyek azok, amelyeket meg tudunk csinálni, hogy melyek azok a projektek, amik már bedőltek, már nem lehet megcsinálni egyes fejlesztéseket ilyen rövid idő alatt. De akkor helyettük miket tudunk betenni, és így került be az energiahálózat korszerűsítésétől a lakhatási programon át az új HÉV-ek és InterCity vonatok beszerzéséig számos dolog. De ez gyakorlatilag minden minisztériumot érintett az elmúlt három hónapban, hogy minden papírt élére állítsunk, több mint 100 jogszabályt módosítsunk, minden egyes projekt, minden egyes fejlesztési kérdését lezárjuk, amit le kell zárni. És ezt a mai napon 100%-ra teljesítettük. Mind a 127 mérföldkő és szupermérföldkő. Ugye mérföldkő, ami egy konkrét fejlesztést érint, mondjuk, hogy elkészüljenek a trolibuszok, amiket ma Karácsony Gergelygelyel éppen átadtunk vagy a szupermérföldkövek, amik ezek a jogállamisági és korrupcióellenes feltételek, ezek mindegyikét a magyar kormány teljesítette. És ez egy ez egy elképesztően nagy dolog. Amikor ezt elkezdtük, ugye eleve hadd menjek oda vissza, hogy fél évvel ezelőtt épp ma emlékeztünk vissza a főpolgármesterre, én akkor még fővárosi képviselő voltam. Gyakran beszéltünk arról a közgyűlésben is, meg nyilván informálisan is, hogy van-e még esély megmenteni az RRF forrásokat, és egyikünk se hitt benne. Mind a ketten azt gondoltuk, hogyha lesz is kormányváltás, ezt ennyi idő alatt már lehetetlen megcsinálni. Az összes többi tagállam, ez ugye mind a 27 tagállamban van ilyen forrás. Ez a covid utáni gazdasági visszapattanás helyreállításnak az uniós pénze. A többi tagállamban nem volt ez befagyasztva, csak Magyarországon és mégis a 26 tagállamban rajtunk kívül nagyon sok helyen a mai napi esti műsorokban, csak más nyelveken arról beszélnek, hogy miért buktak más tagállamok pénzeket, mert nagyon sok helyen a belső politikai viták miatt nem tudtak megállapodni olyan reformokban, amik benne voltak a tervekben. Utolsó pillanatban nem fogadtak el törvényeket. Voltak is ilyen hírek akár szomszédos országokból is az elmúlt napokban. Tehát számos ilyen ország van, most direkt nem nevezek meg senkit, de akit érdekel, utána tud nézni könnyen, hogy más országokban a kormányok elbuktak azzal úgy, hogy nekik nem pár hónapjuk volt erre, hanem hat évük. Nekünk volt három hónapunk gyakorlatilag arra, hogy élére állítsuk ezt és minden tekintetben az megújuló energia újraszabályozásától a vagyonnyilatkozatok újra szabályozásán át a HÉV-eket beszerző új megrendelőszervezet létrehozásáig augusztus 31-ére a mai napig mindent elvégezzünk. 15:03-kor volt az a pillanat, amikor a kollégáim azt jelentették, hogy minden mérföldkőhöz minden szükséges bizonyítóerejű dokumentumát az Európai Bizottságnak le tudtuk adni. Hát ez vicces lesz pont tőlem, hogy mi volt az utolsó, de valójában a BKK maradt utolsónak. A CAF-villamosokat, amiről itt ebben a stúdióban is sokat beszélgettünk, a azokat is beforgattuk ebbe a helyreállítási alapba, hogy ezzel is mentsük a pénzt, és így az azokat eddig finanszírozó más uniós forrásokat, amiket még évekkig lehet költeni, azokat fölszabadítsuk, és az utolsó papír, ami a BKK részéről ehhez kellett, hogy bizonyítsuk, hogy megvannak a villamosok és járnak, és minden dokumentum megvan. Ez volt az egyik utolsó, amibe érkezett. Úgyhogy számos ilyen volt, de például ma fejeztünk be egy informatikai rendszer átalakítást, ami ahhoz kell, hogy az uniós pénzek átláthatóbbak legyenek a sajtónak is.
Rónai Egon:
A trolibusz-beszerzés is ez a kör volt?
Vitézy Dávid:
A trolibusz-beszerzés is ez volt. Ezek a trolibuszok, amiket ma átadtunk a főpolgármesterrel közösen, ezek is a helyreállítási alapba be lettek forgatva. Ezeket eddig a főváros finanszírozta. Így most ezeket az uniós pénzből finanszírozzuk, és így a fővárosnak nagyobb mozgástere lesz.
Rónai Egon:
Hogy működik ez? Mert azért ez ennél bonyolultabb, mint ahogy a hétköznapi ember ezzel gyakran találkozna. De vannak olyan dolgok, amikkel találkozunk. Tehát ez egy kicsit olyan, mint mondjuk egy hitelkiváltás egy másik hitelre, amit most igazán csináltunk. Tehát lehívtunk valamit, az még sokáig elvan, úgyhogy átcsoportosítjuk ide.
Vitézy Dávid:
Két fajtája van. Körülbelül a 10 milliárd eurónak, amit hazahoztunk, és ami ennek a teljes helyreállítási csomagnak a része. Ez az, ami Magyarországnak járt. És az utolsó eurócentig ezt így hazahoztuk a vállalás szerint. Ennek a körülbelül egyharmada olyan, amik már megvalósult beruházások, csak eddig függőben voltak, vagy azért, mert eleve innen lettek volna finanszírozva, de befagyasztották ezt a pénzt. Napelemek, mondjuk a lakossági napelempályázat ilyen volt, vagy olyanok, amiket hazai forrásból finanszírozott a költségvetés, és most így a költségvetésbe teremtünk mozgásteret, hogy egyéb olyan vállalásait a Tisza kormánynak meg tudjuk csinálni. Mondjuk van ilyen vasúti fejlesztés vagy iskolafejlesztések, ahol például az a nagy iskola budapesti agglomerációban Dunakeszin, ami elkészült, azt a hazai költségvetés finanszírozta, most beforgott ide uniós pénzbe. És így a költségvetés visszakapja ezt a forrást Igen. És ez gyakorlatilag szabad forrásként.
Rónai Egon:
Ez mennyi pénz lesz, amelyik így felszab, amennyi így felszabadul, ha az uniós...
Vitézy Dávid:
Bocsánat, még hadd mondjam végig, van a harmadik csoport, az pedig az, ami uniósból, de más uniósból mentek, olyan uniósból, amit még évekig tudunk használni. Tehát azt ha ide áttesszük, ilyen a troli vagy a villamos, akkor ott olyan mozgásteret nyerünk, amiből új projekteket lehet csinálni. Tehát például új hévfelújításokat tudunk indítani, amiket augusztusra nem lehetett volna befejezni, mert el se kezdődtek, de így kikönnyítjük a mozgásteret és teremtünk, valójában új pénzt teremtünk. Ezek így, hogyha összeadjuk, körülbelül 3,5 milliárd eurót tesznek ki. Azért az is egy elég jelentős pénz. És a többi az pedig új indítású. Azok olyan projektek, amik nem léteztek korábban, ezért átadni se tudtuk őket ma. Itt olyan megállapodásokat kötöttünk a bizottsággal, amik arról szólnak, hogy bizonyos olyan mérföldköveket, amiket teljesítenünk kell augusztus 31-re, azokat feltételül szabták ahhoz, hogy új pénzt kapjunk. Mondok két példát. Az egyik, ami ugye egy kavart is némi vihart az egyik áramszolgáltató kizárása miatt, hogy egy nagy volumenű energiahálózat fejlesztés történjen, hogy a magyar energiahálózat ellenállóképesebb legyen, nagyobb kapacitású legyen, és a megújuló energiát jobban tudja fogadni országszerte. Ez önmagában egy másfél milliárd eurós program. Itt az volt a mérföldkő, hogy a mai napig a szerződések megszülessenek az áramszolgáltatókkal, és ez meg is született már napokkal korábban. Vagy éppen a héveknél, hogy hazabeszéljek a közlekedésbe, ott az volt a vállalásunk, hogy létrehozunk egy új vonat-lízing céget, államit, amit feltőkésít az Unió, és így valójában az uniós pénz bejön, megérkezik az országba, HÉV nem lesz még belőle, mert azt lehetetlen ennyi idő alatt. És ezt a tőkemelést, ez a cég, ezt törvényekkel körbevástyázzuk, hogy semmi másra ne költhesse el ezt a pénzt, csak InterCity vonatok és HÉV-ek beszerzésére. Ez nem kis pénz. A tőkeemelési papírt én írtam alá. 640 milliárd forintos tőkeemelést hajtottunk végre ebből a pénzből. Ez egy vadonatúj állami cég. És ez az állami cég tényleg körbe van törvénnyel mindennel bástyázva. Csak új HÉV-eket szentendrei, ráckevei és csepeli vonalra és csak új InterCityket Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Pécs, Balaton felé új InterCity motorvonatokat vehet ebből itt a mérföldkő, az kellett, hogy ez a cég létrejöjjön és a feltőkésítése megtörténjen. Tehát itt az új projekteknél itt kellett olyan köztes mérföldköveket találni, amik garantálják az Uniónak, hogy a pénzt nem költjük másra, de nyilván azt mindenki értette, hogy ennyi új projektet nem tudunk befejezni három hónap alatt. Ez egy brutális munka volt. Több mint 100 projektet kellett menedzselni.
Rónai Egon:
Hány ember dolgozott ezen? Meg tudja becsülni?
Vitézy Dávid:
Én múltkor próbáltam ezt kiszámolni. Csak az állami oldalon olyan 3000 ember dolgozott ezen rendszeresen. Ezt a munkát a mi tárcánk fogta össze. Én gyakorlatilag egész nyáron nem is voltam szabadságon. Minden nap ennek a koordinációját fogtam össze az elmúlt hónapokban. És szerintem egy óriási dolog, hogy ezt sikerrel le tudtuk zárni. És amikor azt mondom, hogy 100% az nem az van, hogy amikor beadja a tanuló és azt gondolja, hogy 100%-ra teljesült és még utána fogják kijavítani. Eleve nem is ilyen viszony van az Európai Unió és Magyarország között, de én amikor azt állítom, hogy 100%, akkor azt tudom mondani, hogy minden esetben már előzetesen ezeket leegyeztettük, hogy megfelel-e minden.
Rónai Egon:
Ez lett volna a következő kérdésem, hogy úgy jelenti be ezeket a teljesüléseket, mint ahogyha visszaigazolta volna az unió, hogy 100% a mai 15: 33-assal? Megtörtént.
Vitézy Dávid:
Igen, ezeket mindegyiket végellenőriztük.
Rónai Egon:
Tehát akkor kipipálhatjuk, ezen túl vagyunk, jöhet a pénz.
Vitézy Dávid:
Nyilván így van. Nyilván vannak olyan utólagos ellenőrzések, főleg ezeknél, amiket az előbb próbáltam elmondani, ezeknél a régi projekteknél, hogy ezeknek a beszerzéseit meg egyéb részleteit fogják utólag még vizsgálni. Nyilván itt még lehetnek vitás pontok, de azért ezek az érdemi kockázatokat ezek az egész összeghez képest nem jelentenek. Az új projekteknél a meg a legtöbbnél, amit beforgattunk is, gyakorlatilag minden ellenőrzés lezárult és a mérföldköveket nézik. Tehát itt alapvetően tényleg az a kérdés, és ez nem egy magyar dolog, és nehogy valaki úgy élje meg, hogy itt Magyarországot vizsgáztatják. Ugyanilyen tételes mérföldkövekben az olasz kormánynak meg kell mutatni, hogy azok az olasz egyébként szintén ők is vettek vonatokat, azt elég sokat néztük, mert volt, ahol kreatív ötleteket arra, hogy lehet pénzt megmenteni, például Olaszországtól vagy Lengyelországtól átvettünk, és ott is konkrét mérföldkő van, hogy hogyan és miként kell teljesülni. Ha az megvan, akkor jön az uniós pénz. Ha nem, nem. Tehát ez nem egy még csak nem is a közép-kelet-európai térségre, hanem gyakorlatilag ez az egész finanszírozási rendszer.
Rónai Egon:
Mikor jön a pénz? Ez innentől kezdve mennyire automatikus, vagy mennyire újabb tárgyalások kérdése?
Vitézy Dávid:
Tárgyalások nem kellennek. December 31-ig kell a teljes 10 milliárd eurót átutalniBrüsszelnek. Ezt projektenként, mérföldkövenként nézik. Tehát, hogy most ugye eddig informálisan egyeztettük le, hogy minden stimmel. Most ezt bejelentettük, hogy kész vagyunk. Nem is tudnánk később bejelenteni, mert holnap már késő lenne. Most van egy 30 napunk, amíg minden tételes bizonyító dokumentumot fel kell tölteni hivatalosan is, és utána három hónapja van az Európai Bizottságnak ezeket tételesen átnézni, és amikor megvannak, akkor arra a projektra eső részt utalják. Ez mind a 27 államban az Európai Unióban így megy. Tehát itt most már nem vagyunk semmilyen lemaradásban. Gyakorlatilag mi három hónap alatt behoztuk azt a munkát, amit hat évig csinált az összes többi uniós tagállam, és most már ugyanabban az ütemben megy ez a folyamat, mint Lettországtól Portugáliáig minden állam.
Rónai Egon:
Nagy teljesítmény. Gratulálok. Itt mi úgy dobálozunk az 1000 milliárdokkal, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Most a tárcája kapott megint 1200 hány milliárdot különböző KEKVA-k által.
Vitézy Dávid:
Nem az nem az én tárcám, az a minisztériumok összessége. Ez az a vagyon-visszaszerzési folyamat.
Rónai Egon:
De néhányat kapott néhányat. Igen, igen, igen.
Vitézy Dávid:
Mi csak egy szerény 100 milliárdnyi vagyont. De az is nagyon fontos. És szerintem ami itt a lényeg az nem is az, hogy melyik tárca mennyit kapott, mert nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ezeket visszaszereztük a magyar állam, a köz, a magyar adófizetők javára. Csak, hogy értsük, hogy itt mi történt. Tehát volt az államnak egy vagyona, amiben voltak ingatlanok, mondjuk a Millenáris felújított parkja és benne a rendezvényközpont, hogy egy konkrét ingatlant mondjak Budapesten, ami most visszakerült. Vagy voltak olyan részvényei, mint mondjuk a MOL-részvények, amikről hát azok elég jól teljesítettek az elmúlt években, nyilván osztalékot fizetnek és volt akár konkrét pénz, amit beletett az állam, számlapénz ezekbe a KEKVA-kba. Na most ezek a KEKVA-k utána ezt a maguk céljai szerint, amik erre elvileg létrehozták őket, kezelték, de a jövedelem, ami ezekből a vagyonelemekből származott, abból, hogy kiadták bérbe és profitábilis volt a Millenáris, abból, hogy a MOL-részvények vagy a Richter részvényei után osztalék jött, azt ők a saját szempontjaik szerint elköltötték. Fideszes politikusok ültek a kuratóriumban, mondjuk a Millenárisnál Szentkirályi Alexandra alapítványát számoltuk föl. Ő volt ennek a kuratóriumnak az elnöke. Vagy az MCC-nél Orbán Balázs, vagy a Ménesbirtokon Lázár János volt ennek ugye az összefogója. És utána
Rónai Egon:
Érdekes névsor ez.
Vitézy Dávid:
Utána ebből a pénzből ugye azt láttuk, hogy mondjuk a Fidesz kampányában MCC logó előtt zajlottak a rendezvények rendszeresen. A Mandiner nevű propagandalapot ebből a pénzből adták ki. A Millenárison támogatásokat osztogattak különböző saját megítélésük szerinti szereplőknek. Egy konkrét előadásra több pénz ment ki, mint a teljes budapesti független színház...
Rónai Egon:
Egy dolgot tisztázunk. Törvénytelen működés volt ez, vagy a gondolkodás, hogy mondjam, nem etikus, hogy ez így zajlott?
Vitézy Dávid:
Hát ugye egyrészt azt állítja az Európai Bizottság, és ez is az egyik ilyen szupermérföldkő volt egyébként, hogy a két témát összeköstem, tehát nem véletlen, hogy ma szűntek ezek meg. Ez is egy olyan mérföldkő volt, amit mai napra kellett teljesíteni, ezért ma szűntek meg ezek. Az Európai Bizottság úgy látta, hogy ez uniós jogban ütközik, mert gyakorlatilag közvagyont adtak úgy egy alapítványnak, hogy az magánvagyonként kezelte, és a jövedelmét nem a köz javára, és nem azokkal a szabályokkal, amik a közvagyonra vonatkoznak, közbeszerzés, átláthatóság, közérdekű adatok használták. És ugye gondoljunk bele abba, hogy ha nincs kétharmada a Tiszának, de megnyeri a választást, akkor ezt nem tudja fölszámolni. Most én itt arról kéne, hogy beszéljek adott esetben, hogy miért nem tudtuk hazahozni az uniós pénzeket. És az a helyzet maradna fönn az egész ciklusban, hogy Lázár János, Szentkirályi Alexandra, Orbán Balázs osztja el a közvagyonból származó közpénzeket, mert kétharmaddal lehetett volna csak a KEKVA-kat megszüntetni. Az a szerencse, hogy ez a helyzet nem állt elő, de valóban erre volt ez kitalálva, hogyha el is veszíti a választást a korábbi kormánypárt. Gyakorlatilag 1300 milliárd Ftnyi közvagyon jövedelmét ők tudják továbbra is a saját médiavilágukra, a saját politikai, hatalmi, befolyási szerkezetükre költeni. És en ennek vetett véget ez a jogszabály. Csak az MCC-nél, csak az MCC-nél, ami ugye a zászlós hajója volt ennek, 960 milliárd Ftnyi állami vagyonkezelése volt. Ingatlanok, részvények, értékpapírok és készpénz. És ezt most úgy ahogy van államosít, pontosabban visszaállamosít, hogyha úgy tetszik, de ezek közvagyon volt, tehát ez visszajött az adófizetőkhöz. Innentől kezdve bárki is van kormányon, az kezeli ezt, felelniek kell érte, közbeszerzésen költheti el az ebből származó hasznot. Tehát, hogy azt gondolom, hogy azok a transzparenciaszabályok érvényesülnek, aminek ilyenkor érvényesülnie kell, nem? Magánpénzként kezelik ezt alapítványok és azt gondolom, hogy ez önmagában egy teljes abszurdum, ami történt és hogy ezen belül voltak-e még további szabálytalanságok. Ugye elvileg kellett volna betartani bizonyos szabályokat, és azt se látjuk, hogy mindenhol betartották volna és sok helyen pedig az látszik, hogy olyan munkavállalói kör volt itt alkalmazva, kifejezetten politikai propagandamunkát végeztek ezeknél az alapítványoknál.
Rónai Egon:
Mi lesz azzal a vagyonnal, ami most így visszakerült?
Vitézy Dávid:
Hát nyilván egy része az hiba lenne, hogyha heverne az államtulajdonában kihasználatlanul. Hogy egyrészről most ugye négy olyan KEKVA, négy olyan alapítvány van, amit konkrétan a mi minisztériumunk számolt föl. Ott arról tudok beszámolni, hogy több mint 20 milliárd Ftnyi készpénzt beutaltunk a költségvetésbe. Ez bement az államkincstárba. Ez a pénz ott állt és szabadon használhatták ezek az alapítványok. Ennek most vége van.
Rónai Egon:
Ezek mely alapítványok?
Vitézy Dávid:
Hú, ez egy bonyolult összegzés lesz. Egyrészt benne van a Millenárist működtető, benne van a volt lipótmezei központot, az OPNI-t működtető, ami egyébként hasznot nem generált. Az volt a terv, hogy abból egy nagy beruházást csinálnak, de az végül elakadt. Benne van egy olyan, amiről a közvélemény nem sokat tud. Azt gondolom, de van egy olyan alapítvány, amit a külügy befolyása alatt finanszíroztak és működtettek, ami 40 darab határon túli nagyvárosban műemléképületeket vásárolt föl, és gyakorlatilag végig minden irányba határon túli területeken szállodáknak alkalmas épületeket vagy szállodákat vettek meg. Ennek keretében Szlovéniában működő wellnessfürdő van most így állami tulajdonban. Szatmárnémetiben épülő négycsillagos szálloda van, amit egyébként egy amerikai üzemeltető fog működtetni állami tulajdonban. És ezeket közpénzből, tehát ezek egy az egyben a költségvetésből származó pénzből vásárolták meg. Csak, hogy értsük, ez ilyen több mint 60 milliárd Ft, miközben nem volt pénz néhány milliárd Ftos kiadásokra, miközben halogattak néhány milliárdos mondjuk kórházklimatizálási beruházásokat, miközben épp holnap nyitjuk újra a Miskolc–Tiszaújváros vasútvonalat, amit Lázár János bezárt, és ezzel állítólag spórolt 100 millió Ft-ot, aközben évente addig aközben a magyar állam több mint 60 milliárd Ft-ért szállodákat és műemlékkastélyokat vásárolt már a Máramarosszigettől Lendváig a határon túli településeken, ahol nagyon nehezen tudom megtalálni, mi az a pont fontos közérdek, magyar közérdek, ami miatt az adófizetők pénzét erre kellett költeni. És akkor például hozzánk kerül még az a Fudan-KEKVA is, ami ugye a kínai Fudan Egyetemnek lett létrehozva, hogy ott kínai egyetemet építsen. Erre még talán sokan emlékeznek, ugye diákvárost emiatt állították le, és azt a telket, amin az lett volna, az egy nagyon értékes Duna-parti telek, azt belerakták ebbe az alapítványba. Végül a kínaiak azt mondták a tiltakozás miatt, hogy ezt inkább nem, és azóta ez ott áll egy ilyen alapítványban egy nagyon értékes budapesti telek. Ez most visszajön és így a diákváros beruházást a fővárossal közösen például újra tudjuk indítani. Ez csak néhány példa, de nyilván más tárcáknál ott van a különböző intézmények, a egész hajógyári szigetet belerakták Demeter Szilárd KEKVA-jába, amit hasznosított, és 50 évre ki is szerződött hasznosításra egy magáncégnek. Ott van benne a teljes MCC vagyon a nagyvidéki városainkban számos ingatlannal. Van még kereskedelmi rádió is ebben, könyvkiadó, ugye a libri, a heti lap, tehát hogy rengeteg minden van, ami így visszajött. És nyilván most az államnak ezt felelősen kell kezelnie. Nyilván a és persze OTP vagy bocsánat, MOL-részvény, Richter részvény, tehát egyébként különböző részvénypakettek is, amik tőzsdés...
Rónai Egon:
...előbb mondott valamit, és legyen ez akkor engedelmével a zárókérdés. Ez egy bejelentés volt, hogy a diákváros megvalósul, amit az előbb mondott.
Vitézy Dávid:
Szándékunk. Ez is itt minden mindennel összefügg. Ugye a helyreállítási alapban az egyik olyan új projekt, amit már mi indítottunk és ami nem egy beforgatott másik fejlesztés, az egyik nagy tétel, az egy nagy lakhatási és kollégiumfejlesztési program. Ennek részeként nyilvánvalóan az egyik legnagyobb kollégiumi férőhelyhiány az ma Budapesten van, van Szegeden van, Pécsen, van, Debrecenben, tehát több helyen kell ezzel foglalkoznunk. És ugye ha nincsen elég kollégiumi férőhely, az azt is okoz, hogy a végén ez lakhatási válságot okoz, mert az egyetemisták elmennek és lakásokat bérelnek láttuk, hogy ez történik. Tehát az, hogy legyen kollégiumfejlesztés, az nem csak oktatási kérdés vagy felsőoktatási kérdés, hanem lakhatási is. Ezzel foglalkozunk, és igen, szeretnénk ezt a beruházást újraindítani. A telek ma éjfélkor visszaszáll állami tulajdonba.