„A nacionalizmus és a csaló NDK-nosztalgia mellett a migráció kiváltotta szorongás az AFD egyik legerősebb fegyvere. Ez nehéz és összetett kérdés. Életveszélyben levő üldözöttek befogadása alapvető erkölcsi parancs. A német munkaerőpiacon érvényesülni tudó emberek befogadása gazdasági érdek. De a migránsok jelentős részét nem üldözte senki a régi hazájukban és nem végeznek hasznos munkát az újban. Ezt kimondani nem rasszizmus, hanem egyszerű tény. Amikor a kormány folyamatosan lefaragja a szociális kiadásokat, akkor sokakat bosszant, ha a Bundesagentur für Arbeit kimutatása szerint durván másfél millió bevándorlót tart el a német állam. (Ebben nincsenek benne az időlegesen munkanélkülivé vált német és EU-s polgárok.)
Sajnos az SPD is beállt abba az önpusztító ideológiába, mely szerint minden migráció jó és ellenzői legalábbis rasszisták.
A tervezett és ellenőrzött bevándorlás segíti a gazdaságot, a szervezetlen migráció gyengíti a munkavállalói jogokat és roncsolja a társadalom szerkezetét.
Ezért egyértelműen a globális nagytőke érdeke. Sajnos az SPD vezetői ezt nem merik megérteni.
Az AFD külpolitikájából leginkább az Oroszország felé való nyitást szokták kárhoztatni. Nem akarom részletesebben kinyitni ezt a témát. Elég annyi, hogy a nácizmus legnagyobb külpolitikai kalandja Szovjet-Oroszország megtámadása volt. Ebben 27 millió szovjet, 5,3 millió német és tőlünk közel fél millió magyar állampolgár pusztult el. De a Holokausztra is a német–orosz háború miatt kerülhetett sor a nácik megszállta Kelet-Európában.
Ha egy német politikai párt a germán múlt legsötétebb hagyományával szakít, akkor ebben az egyben legalábbis jó úton jár. Bizonyosan jobb úton, mint azok a szociáldemokrata hadügyérek, akik már az Oroszország elleni újabb háborút tervezgetik.
(Remélhetőleg a tervezgetésükből nem lesz semmi, Moszkva és Washington továbbra is képes lesz fenntartani a békét Európában.)”