Sajnos várható volt, hogy Ukrajna számára a finanszírozás kérdése megint problémává válik belátható időn belül, de ez még annál is gyorsabban bekövetkezett, mint vártam. Az év elején azt gondoltam, hogy az Európai Unió által Kijev számára összegyűjtött 90 milliárd euró úgy másfél évre elodázza a pénzügyi gondokat, Ukrajna hátradőlhet, és 2027 előtt nem kell újra izgulni, hogy van-e pénz.
Azért voltak gyanús jelek, hogy lesznek gondok a pénzzel. Az elmúlt hetekben például néhány európai ország – majdnem egy év után – újra előhozta a befagyasztott orosz források kérdését.
Aztán vasárnap váratlan bejelentést tett a Mihajlo Fedorov helyére kinevezett új ukrán védelmi miniszter, Jevhenij Hmara, aki elmondta, hogy 27 milliárd dolláros deficit van már most az ukrán védelmi költségvetésben, és ahhoz, hogy Ukrajna ebben a kritikus pillanatban folytathassa az Oroszország elleni műveleteket, és képes legyen további drónokat gyártani, pénzre van szükség. A modern hadviselés drága dolog.
Ukrajna így is az összes beérkezett adóbevételét a hadseregre és a védekezésre költi, és az állami működés alapvetően külső forrásokból valósul meg. Így az ukrán költségvetés 40-45%-a külső finanszírozástól függ.
Ukrajna 2021-ben még 6,8 milliárd dollárt költött a SIPRI adatai szerint a hadseregére (a GDP 3,4%-át). 2022-ben ez már 41,5 milliárd lett, 2023-ban 64 milliárd, 2024-ben 65 milliárd dollár. 2025-re a SIPRI egyelőre csak becsléssel rendelkezik, de az már egyértelműen rekord év volt – 77 vagy 78 milliárd dollárral, az ukrán GDP kb. 40%-ával. Ez 11 szeres növekedés csupán 4 év leforgása alatt.
A 2026-os évi adatokat nem tudjuk, de nagy valószínűséggel újabb rekord született. Ukrajna képes volt hadrendbe állítani a legújabb nyugati technológiákat, és jelentősen növelni a szárazföldi és repülő drónok gyártását – heti több ezer darabra. De ennek mind ára van. 2026-ban a GDP 27,2%-át tervezték a hadseregre költeni, na de a 2025-ös terv 26,3% volt, majd ebből lett legalább 40%. Június közepén az ukrán parlament jóváhagyta a katonai költségvetés további, 34,7 milliárd dolláros növelését.
Ezzel rezonál Zelenszkij is – múlt héten egyik nyilatkozatában az ukrán elnök elmondta, hogy
Ukrajna jóval többet költött az év első felében, mint amire számítottak.
Hiába olcsó egy-egy legyártott drónnak a költsége egy harckocsihoz vagy egy rakétához képest – ha hetente több ezer készül belőle, akkor az már egy igencsak számottevő kiadás.
A dokumentálható kormányzati számok szerint 2023-ban Ukrajna még mintegy 1,1 milliárd dollárt költött drónokra. 2024-ben már kb. 2,5 milliárdot. 2025-ben ez az összeg már 5 milliárd dollárra növekedhetett. Azonban az idei év első felében csak a szerződött értékek szerint a drónokra fordított kiadások már meghaladhatták a 8 milliárd dollárt (333 milliárd UAH). Itt tartunk most, de ennél az összegek valójában magasabbak lehetnek. Vagyis a drónok időközben Ukrajna haditechnikai beszerzéseinek a legnagyobb kategóriájává váltak.
Visszatérve az ukrán védelmi miniszterre. Hmara szerint a megoldás az lenne, hogy az Ukrajna számára megítélt európai 90 milliárd dolláros keret második feléből (ami ugye 2027-re van), már most kapjon 27 milliárdot Ukrajna. Ez azt jelentené, hogy akkor jövőre maradna durván 18 milliárd euró (plusz-mínusz a dollár-euró átváltás). Hogy akkor mit csinál majd Ukrajna jövőre, ha nem lesz forrás, mert nyilván 18 milliárd dollár nem fogja kisegíteni az ukrán költségvetést, arra nincs terv.
Cserébe Hmara egy újabb tervet ígér az európai partnereknek.
„Ukrajna egy világos víziót és tervet fog bemutatni partnereinek: milyen feladatok állnak a Védelmi Erők előtt, ehhez milyen projektekre van szükség, pontosan milyen eredményeket kell elérni, és milyen határidőn belül” - mondta Hmara.
Bevallom, most szkeptikus vagyok. Megint a végéhez közeledik egy újabb év. Győzelmi tervből már sok elképzelést hallottunk, de egyik sem volt igazán reális (emlékszik még valaki Zelenszkij 2024-es béketervére, amit szeptemberi körútján adott elő?). Talán a legközelebb ehhez Fedorov év eleji elképzelései álltak, de Fedorov terve egyrészt azon bukott meg, hogy a növekvő orosz válaszcsapásokra Ukrajna nem lett képes bevédeni a hátországot (elfogytak a légvédelmi rakéták), másrészt pedig azon, hogy az ukrán politika végül magát Fedorovot is felfalta, idő előtt.
És mindezt semmi esetre sem kárörvendve írom, hanem aggódással.
Közeledik a tél. A tárgyalások nincsenek a láthatáron. Ukrajna védelme kimerült.
A katonai finanszírozás jelentős deficittel küzd, hogy egyátalán folytathassa azt, amit az elmúlt fél évben csinálták. És ott lebeg az esetleges szeptember végi - októberi orosz mozgósítás veszélye, amire muszáj lesz majd Ukrajnának is reagálnia. Ezekről a napokban írok egy részletesebb elemzést is a Portfólióra. Hát sajnos így indul az orosz-ukrán háború szempontjából az ősz.