Fontos megemlíteni, hogy a két kétharmados kormányzás között egy jelentős különbség is van. Míg 2010-ben Orbán Viktor egy konszenzuális demokráciamodell választási és politikai rendszerében szerzett kétharmadot, melyet meghirdetetten leváltani akart, addig Magyar Péternek egy hibrid demokrácia abszolút köztársaságának parlamentjét sikerült bevennie kétharmados többséggel. Egy olyan abszolút köztársaságét, amelyben minden arra épül, hogy az abszolút szuverénként kormányzó miniszterelnök akarata zavartalanul áramoljon, lehetőség szerint minden hatalmi ágban és minden társadalmi alrendszerben.
Magyar Péter így beült abba a miniszterelnöki székbe, amelynek hatalmi erőtere eleve a gyors politikai akarat átvitelére épült, s amelyhez a parlamentben meglévő kétharmados többség azonnali jogalkotási, alkotmányozási hátteret biztosít. Vagyis birtokba vette Orbán többségi-hegemón politikai rendszerének alkotmányozni tudó törvényhozó és végrehajtó hatalmát, amely által az orbáni abszolút köztársaság összes többi hatalmi területe is cserélhetővé vált az új hatalom számára.
Magyar Péter kétharmada márpedig pont ezért született, mert azt ígérte, hogy lebontja, felszámolja Orbán abszolút köztársaságát.
Mindezek tisztázása mellett érdemes a 2010-es és a 2026-os kétharmados hatalomváltások első száz napját megvizsgálni jogalkotási és a saját hatáskörében hozott döntései szempontjából – ez utóbbiak azért is fontos indikátorok, mert a kormány munkavégzésének primér lenyomatai. Ezekből együttesen ugyanis mindkét, magát rendszerváltónak, forradalminak mondó kormány tevékenysége, ennek intenzitása és volumene, valamint cselekvési fókusza világosan megmutatkozik.
Különösen érdemes ezt megtenni akkor, amikor a Tisza-kormány működésére az ellenzék, de még a média egy jelentős része is a „Facebook-kormányzás” megnevezést használja, arra utalva, mintha a Tisza-kormány és Magyar Péter valamiféle látványkormányzást folytatna csak a „valós”, „tényleges” kormányzással szemben – bármit értsenek is ez utóbbi alatt.