Vasárnap lezajlott a tartományi választás Szász-Anhalt tartományban. A kelet-németországi tartományi választáson a következő eredmény született az első prognózisok és a korai eredmények alapján:
AfD: 44,5 százalék
CDU: 18,5
Linke: 9,5
Zöldek: 9
SPD: 8
Sahra Wagenknecht Szövetsége: 5
Az AfD ezzel nemcsak először nyert tartományi választást Szász-Anhaltban,
hanem történetének eddigi legjobb tartományi választási eredményét érte el Németországban.
A CDU eközben történelmi mélypontra, 18,5 százalékra zuhant.
Az AfD eredménye több mint kétszerese a 2021-es 20,8 százaléknak. A CDU vesztesége hasonló nagyságrendű, csak ellenkező irányban: öt éve, még Reiner Haseloff vezetésével 37,1 százalékkal fölényesen megnyerte a választást, most Sven Schulze miniszterelnök vezetésével ennek nagyjából a felére esett vissza.
A harmadik helyre a Die Linke került 9,5 százalékkal, de ez még így is rosszabb lenne a párt eddigi szász-anhalti mélypontjánál, amely 11 százalék volt. Meglepetésre közvetlenül mögötte, 9 százalékon állnak a Zöldek.
Az SPD 8 százalékkal újabb történelmi mélypont felé tart: 2021-ben is csak 8,4 százalékot kapott.
Különösen fontos a BSW 5 százalékos eredménye, mert Sahra Wagenknecht pártja éppen a parlamenti küszöbön áll. Az, hogy végül bejut-e a tartományi parlamentbe, a mandátumarányok és így az AfD esetleges abszolút többsége szempontjából is jelentős lehet. Az FDP a 2 százalékos eredménnyel biztos kieső.
A nagy kérdés: meglesz-e az AfD abszolút többsége?
Az AfD deklarált célja az egypárti kormányzás. Ehhez nem feltétlenül kell a szavazatok több mint 50 százalékát megszereznie: a döntő az, hogy a parlamenti mandátumok abszolút többségét birtokolja-e. Hogy ehhez a 44,5 százalék elegendő lesz-e, jelentős részben attól függ, mennyi szavazat jut az ötszázalékos küszöb alatt maradó pártokra, illetve bejut-e a BSW.
Ez azért kulcskérdés, mert az AfD számára jelenleg nem látszik koalíciós partner. A parlamentbe biztosan bejutó többi párt elutasítja az együttműködést az AfD-vel, és a tagesschau szerint az AfD sem akar velük koalíciót kötni. Így ha nem szerez önálló parlamenti többséget, Ulrich Siegmund pártja hiába lesz messze a legerősebb politikai erő, a kormányalakítás rendkívül bonyolulttá válik.
A jelenlegi CDU–SPD–FDP-koalíció biztosan nem folytatható, és a 18 órás prognózis szerint egy CDU–SPD–Zöldek-koalíciónak sem lenne többsége. Amennyiben az AfD nem tud egyedül kormányozni, az egyik lehetséges forgatókönyv egy CDU vezette kisebbségi kormány, amely bizonyos kérdésekben a Linke támogatására szorulna – hasonlóan a türingiai és szászországi konstrukciókhoz.
Ennek azonban komoly politikai akadálya van: a CDU határozata az AfD-vel és a Linkével való együttműködést egyaránt kizárja,
ezért a párton belül erős ellenállás van egy ilyen modelllel szemben.
Országos jelentőségű az AfD sikere
A választásra Németországon kívül is különös figyelem irányult. A szász-anhalti alkotmányvédelmi hivatal 2023 óta bizonyítottan szélsőjobboldaliként („gesichert rechtsextremistisch”) tartja nyilván a tartományi AfD-t. A hatóság szerint a párt tevékenysége a szabad demokratikus alaprend alapvető elvei, különösen az alkotmányban garantált emberi méltóság ellen irányul. Az AfD jogi úton támadja a minősítést; az eljárás jelenleg szünetel.
Nem ez lenne az első eset, hogy ilyen besorolású AfD-szervezet megnyer egy tartományi választást: Türingiában 2024-ben már megtörtént. Ha viszont az AfD most kormányt is alakítana Szász-Anhaltban, az már történelmi precedenst teremtene: a tagesschau szerint a Német Szövetségi Köztársaság történetében először kerülne egy bizonyítottan szélsőjobboldalinak minősített párt egy tartomány élére.
Mi áll az AfD előretörése és a CDU bukása mögött?
A tagesschau elemzése szerint az AfD a választók félelmeiből és elégedetlenségéből profitált, miközben a CDU-t egyszerre húzta lefelé a tartományi kormány kedvezőtlen megítélése és a szövetségi politika népszerűtlensége.
A kampányt gazdasági aggodalmak, az emelkedő árak és a Friedrich Merz vezette szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenség határozta meg.
Sven Schulze helyzetét tovább nehezítette, hogy csak 2026 januárjában vette át a miniszterelnöki posztot a hosszú ideig kormányzó Reiner Haselofftól, így nem tudott elődjéhez hasonló személyes miniszterelnöki bónuszt kiépíteni. Érdekesség ugyanakkor, hogy a választás előtti felmérésekben közvetlen miniszterelnök-választás esetén Schulze még megelőzte volna Siegmundot: 46–40 százalék volt az arány a CDU-s politikus javára.
Az AfD ezzel szemben erősen épített 35 éves listavezetőjére, Ulrich Siegmundra, valamint az „Alles ist möglich” – „Minden lehetséges” – kampányüzenetre. Siegmund személyes megítélése is szokatlanul erős volt egy AfD-s tartományi vezetőhöz képest: a választás előtti ARD-felmérésben munkáját 37 százalék értékelte pozitívan, alig kevesebben, mint Schulzéét (38 százalék).
Rendkívül magas volt a részvétel
A választás napján már kora délután látszott, hogy a voksolás a szokásosnál jóval több embert mozgósít. 14 óráig a választásra jogosultak több mint 54 százaléka leadta a voksát, miközben 2021-ben ugyanebben az időpontban még csak körülbelül 27 százalékos volt a részvétel. Szász-Anhaltban mintegy 1,7 millió választópolgár dönthetett az új tartományi parlament összetételéről.
A következő órák legfontosabb kérdése ezért már nem az, ki nyerte meg a választást – a 18 órás prognózis alapján az AfD fölénye egyértelmű –, hanem hogy 44,5 százalék körüli eredménnyel megszerzi-e a mandátumok abszolút többségét. Ebben döntő szerepe lehet annak, hogy a BSW végül az 5 százalékos küszöb melyik oldalán végez.
Ha az AfD nem szerez önálló többséget, Szász-Anhalt könnyen elhúzódó és politikailag rendkívül nehéz kormányalakítás elé nézhet.
Az új tartományi parlamentnek legkésőbb október 6-án össze kell ülnie, de nincs határidő arra, hogy meddig kell új miniszterelnököt választania. Addig Schulze és kabinetje ügyvezetőként hivatalban marad.