Nagy vihart kavart, hogy szeptember 3-án, a 444 feljelentéssel felérő cikke után azonnal megszüntették az M5 egyik legismertebb műsorát, az Ez itt a kérdést. Gulyás István műsorvezetőt, az M5 csatornaigazgatóját még aznap kirúgták, és biztonsági őrök vezették ki a közmédia székházából.

Az utolsó adásban Fodor Gábor és Szent-Iványi István korábbi liberális politikusok, Hegyi Gyula volt szocialista politikus és Giró-Szász András voltak a vendégek. Az utolsó adás online verzióját a közmédia elérhetetlenné tette, de nálunk most megnézheti.

Az utolsó adás témái: Ratcliffe Moszkvában és Európa az új világrendben

Az Ez itt a kérdés vendégei elsősorban azt próbálták értelmezni, miért utazhatott előzetes bejelentés nélkül Moszkvába John Ratcliffe, a CIA igazgatója. Mivel a találkozó tartalmáról nem kerültek nyilvánosságra ellenőrizhető részletek, több lehetséges magyarázatot vázoltak fel: szóba kerülhetett az orosz–ukrán háború, Irán, a globális energiapiac vagy egy NATO-tagállammal szembeni esetleges orosz akció. Szent-Iványi felidézte, hogy a CIA előző vezetője 2021 novemberében szintén Moszkvában tárgyalt, néhány hónappal Ukrajna megtámadása előtt. Hegyi inkább egy formálódó amerikai–orosz alku jelét látta a látogatásban, Fodor pedig már önmagában kedvezőnek nevezte, hogy a két legnagyobb atomhatalom fenntartja a közvetlen kommunikációt.

A résztvevők szerint az egyeztetések mögött az energiapiac átalakulása is meghúzódhat. Venezuela olajkészleteinek amerikai ellenőrzése mérsékelheti Washington világpiaci kiszolgáltatottságát, miközben a közel-keleti válság emeli az olajárat és veszélyezteti a Hormuzi-szoros forgalmát. Ez különösen Kínát érintheti érzékenyen, mivel az iráni olaj legnagyobb vásárlója. Oroszországnak a magas olajár kedvezne, Trumpnak viszont – az amerikai infláció és a közelgő választások miatt – az alacsonyabb üzemanyagár lenne előnyös. Giró-Szász arra figyelmeztetett, hogy a földgázpiacon még súlyosabb verseny alakulhat ki: ha az öböl menti kínálat kiesik,

Európának ázsiai országokkal kell túllicitálnia egymást az amerikai LNG-szállítmányokért, miközben az orosz energiaimport leállítására készül.

Az esetleges NATO–orosz konfliktusról megoszlottak a vélemények. A beszélgetők egy átfogó orosz támadást valószínűtlennek tartottak, de nem zárták ki, hogy Moszkva korlátozott művelettel tesztelje a szövetség elszántságát. Két lehetséges helyszínt emeltek ki: az észt–orosz határnál fekvő, többségében orosz ajkú Narvát, valamint a Lengyelország és Litvánia közötti Suwałki-folyosót, amely Belarusz és Kalinyingrád között teremt kapcsolatot. Utóbbi elfoglalása szárazföldön elszigetelné a balti államokat a NATO többi részétől. A műsorban ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a háborús információk és dezinformációk nehezen választhatók szét, és Ukrajnának is érdeke lehet a Nyugat és Oroszország közötti feszültség növelése.

A műsor végén Európa helyzete került középpontba. A kritikusabb álláspont szerint kétezer év óta először zajlik olyan világrend-átrendeződés, amelyben Európa nem önálló szereplő: megromlott a viszonya az Egyesült Államokkal és Oroszországgal, Kínával éles gazdasági versenyben áll, nincs egységes vezetése és megfelelő katonai ereje. Az orosz energiáról való leválás a versenyképesség mellett a műtrágyagyártást, a mezőgazdaságot és végső soron az olcsó élelmiszerhez való hozzáférést is veszélyeztetheti. Fodor ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy Európa jóléte, kultúrája és életminősége továbbra is vonzó, szerepének relatív csökkenése pedig részben Kína és India felemelkedésének természetes következménye. A műsor végén Európa helyzete került középpontba. A kritikusabb álláspont szerint kétezer év óta először zajlik olyan világrend-átrendeződés, amelyben Európa nem önálló szereplő: megromlott a viszonya az Egyesült Államokkal és Oroszországgal, Kínával éles gazdasági versenyben áll, nincs egységes vezetése és megfelelő katonai ereje. Az orosz energiáról való leválás a versenyképesség mellett a műtrágyagyártást, a mezőgazdaságot és végső soron az olcsó élelmiszerhez való hozzáférést is veszélyeztetheti. Fodor ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy Európa jóléte, kultúrája és életminősége továbbra is vonzó, szerepének relatív csökkenése pedig részben Kína és India felemelkedésének természetes következménye. A beszélgetés végkövetkeztetése szerint Európának nem globális szerepre kell törekednie, hanem saját tényleges erejéhez igazodva kellene növelnie versenyképességét és stratégiai önállóságát.

+ −