Magyar Péter arról beszél, hogy a Tisza-kormány 2026. december 31-ig meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Indoklása szerint a július végi ceutai határválság megmutatta, hogy akár egy kisebb jogi változtatást is azonnal kihasználhatnak az embercsempész-hálózatok, ezért Magyarország nem kockáztathat a határvédelem lazításával. A meghosszabbított válsághelyzet többek között lehetővé teszi, hogy az ország területén feltartóztatott, illegálisan belépő külföldieket a rendőrség a déli határhoz kísérje, illetve hogy a honvédség részt vegyen a határőrizetben. Magyar szerint azonban a jelenlegi magyar szabályozás egyes részei ütköznek az uniós joggal, ami miatt Magyarországot 200 millió eurós egyszeri és napi egymillió eurós bírsággal sújtották; állítása szerint a jogvita költsége már közel egymilliárd euró.
Orbán és az EU a hibás
Magyar egyszerre kritizálja az előző Orbán-kormányt és az EU jelenlegi hozzáállását. Orbánékat azzal vádolja, hogy éveken keresztül politikai konfliktust csináltak a jogi problémából ahelyett, hogy megoldották volna:
„Könnyebb volt Brüsszellel háborúzni, plakátokon ellenséget keresni és azt mondani, hogy csak két lehetőség van. Vagy megvédjük a határt, vagy betartjuk az európai jogot.”
A Tisza álláspontját három vállalásban foglalja össze:
- marad a déli határkerítés,
- megerősítik a határvédelmet,
- zéró toleranciát alkalmaznak az illegális bevándorlással szemben.
Azt mondja:
„Magyarország határait meg fogjuk védeni. Ebből nem fogunk engedni.”
Új idők új migrációs politikája
Ugyanakkor azt is igazságtalannak nevezi, hogy Magyarországot azért bírságolják, miközben az EU külső határát védi. A kormány ezért hónapok óta tárgyal az uniós intézményekkel egy olyan új szabályozásról, amely ugyanolyan szigorú határvédelmet tesz lehetővé, de megfelel az uniós jognak, így megszüntethető lenne a bírság. Egyelőre azonban szerinte Brüsszel sem tudott olyan megoldást ajánlani, amely garantálná a jelenlegi szigor fenntartását.
Szerinte 2016 óta megváltozott Európa migrációs politikája, és már mintegy húsz tagállam áll a szigorú határvédelem oldalán. Emiatt „igazságtalan és nem fair” egy korábbi helyzetben kialakított szabályozás alapján 2026-ban büntetni egy, az EU külső határát védő országot. A következő hétéves uniós költségvetés tárgyalásain pedig azt akarja elérni, hogy Magyarországot ne érje pénzügyi veszteség a korábbi kormány és Brüsszel konfliktusa miatt.