(...)
Sok figyelmeztetés volt. Több mint elegendő lehetőség volt a békekötésre. Ott volt 2022 áprilisa, amikor az ukránok az isztambuli tárgyalásokon javaslatot tettek a rendezésre. Boris Johnson ezt kategorikusan megtiltotta nekik. Valahol itt azt mondta, hogy ő nem tiltott meg semmit, hanem azt mondta nekik: „Döntsetek. Ha harcolni fogtok, akkor továbbra is támogatunk benneteket.” Hazudik.
Megjelent egy cikk az egyik amerikai kiadványban, az American Conservative-ban, egy nagyon érdekes cikk. Két oldalon keresztül sorolja, hogyan nem engedte a Nyugat Ukrajnának, hogy aláírja azokat a rendezési kezdeményezéseket, amelyeket maga Ukrajna javasolt, és amelyeket mi elfogadtunk. Úgyhogy most ne nagyon sürögjenek-forogjanak az új ötleteikkel.
Ami pedig az európai arcátlanságot illeti, úgy kakaskodnak, hogy egyenesen azt a benyomást keltik, mintha úgy lenne minden, ahogyan ők eldöntik:
„2030-ra már készen kell állnunk arra, hogy Oroszország ellen háborúzzunk.”
Az elnököt nem is olyan régen – nyáron, azt hiszem, valamelyik rendezvényen – megkérdezték arról, hogy Európa, oroszul szólva, maga keresi a bajt, miközben arról beszél, hogy Oroszország majd megtámadja. Ő azt mondta:
„Mi soha nem fogjuk megtámadni őket. De ha ők megtámadnak minket, az egyszerűen egy alapvetően más háború lesz, és nagyon rövid lesz.”
Ennyi. Ez az egész válasz.
(...)