Figyelemreméltó beszéddel lépett a nemzetközi porondra Baka András köztársasági elnök. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésén, amelyen általában állam- és kormányfők, illetve miniszterek szoktak felszólalni, a magyar államfő beszédében kiemelte, hogy „…a jogoknak azokra is vonatkozniuk kell, akik hatalmon vannak…”, „az új politikai többség nem válhat az állam új tulajdonosává”, illetve hogy „az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré”. A nemzetközi politikában ezek a gondolatok valószínűleg jól ismertek, így a figyelmet nem annyira New Yorkban, mint Budapesten vonta magára az elnöki megnyilatkozás. Magyarországon ugyanis sikerült olyan mértékben felkorbácsolni az indulatokat és az egymás iránti gyűlöletet, hogy tiszás képviselők például jó ötletnek tartották, hogy örömtáncos videót tegyenek közzé annak kapcsán, hogy embereket tartóztatnak le és visznek el vezetőszáron.
A köztársasági elnök már az ENSZ-közgyűlésre történő kiutazása előtt felhívta magára a figyelmet azzal, hogy beterjesztette a Parlament elé javaslatát a legfőbb ügyész személyére. (Mint ismeretes, a Tisza Párt a kétharmados többségével visszaélve alkotmányellenes alaptörvény-módosítással elmozdította helyéről Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Ugyancsak jogállamellenes fellépéssel visszamenőleges hatállyal korlátozta a miniszterelnöki mandátumot és a képviselői megbízatás hosszát, így lehetetlenné tette az ellenzék jelentős részének indulását a következő választáson. Létrehozta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt úgy, hogy bizonyos döntései felett nincs bírói kontroll. A politikai konszenzus igényét semmibe véve önkényesen korhatárt vezetett be az Alkotmánybíróságon, ezzel eltávolította a testület tagjainak egy részét, és a sorozatos fenyegetések hatására lemondásra kényszerítette a legfőbb ügyészt.)
(...)
De szeretnék visszakanyarodni arra a destruktív és bosszúszomjas hangulatra, amely hónapok óta uralkodik itthon, és amivel szemben most a köztársasági elnök is felemelte a szavát.
A mai napon rendkívüli ülést tart az Országgyűlés azért, hogy döntsön képviselők mentelmi jogáról, egyebek mellett Hankó Balázs volt miniszter, Magyar Péter jelenlegi miniszterelnök és Seszták Miklós szintén egykori miniszter ügyében. A három ügy alapvetően különbözik egymástól. Hankó Balázs esetében én ízlésbeli és kultúrpolitikai problémákat látok. A Nemzeti Kulturális Alapból nem lett volna szabad támogatni az azóta nyilvánosságra került, kirívóan alacsony színvonalú pályázatokat. Azonban ez egy politikai vitának tűnik és nem büntetőjogi kategóriának. Magyar Péter az őt videózó férfitól elvett telefon Dunába hajításával képviselőhöz nem méltó módon viselkedett, de az ügy büntetőjogi relevanciája csekély. Seszták Miklós esetében öt éves nyomozás után most fogalmazódtak meg olyan gyanúk, amelyeket viszont a bíróságon kell tisztázni. Nagyon remélem, hogy a nap nem megint a vezetőszárról, előzetes letartóztatásról és leszámolásokról fog szólni, hanem a józan mérlegelésről.
Annál is inkább, mert Magyar Péter azután, hogy az ügyészség kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését, hirtelen felkarolta a Jobbik, majd később a Mi Hazánk által beterjesztett javaslatot, amely a mentelmi jog szűkítését javasolja. A mostani elképzelés szerint eltörölnék a mentelmi jogot a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében. Határozottan óvnám a Parlamentet az ilyen hirtelen felindulásból elkövetett módosításoktól, mert ezek soha nem szoktak jól elsülni. A mentelmi jog tartalma évszázadok alatt stabilizálódott szerte a világban, és azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen a politikai küzdőtérről kiiktatni az ellenfeleket koholt, hamis és manipulált vádak alapján a büntetőjog eszközeivel.
(...)
