Második forduló dönt Bulgária új államfőjéről, miután az október 25-i, vasárnapi elnökválasztáson egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget.

A Központi Választási Bizottság hétfő reggeli, 95,29 százalékos feldolgozottságú adatai szerint

a hivatalban lévő elnök, Ilijana Jotova a szavazatok 34,60 százalékával végzett az első helyen,

míg legfőbb kihívója, Andrej Gjurov volt ügyvezető miniszterelnök 32,04 százalékot kapott.

A harmadik helyet a nacionalista, oroszbarát Újjászületés párt vezetője, Kosztadin Kosztadinov szerezte meg 12,62 százalékkal.

A részvétel rendkívül alacsony, a becslések szerint mindössze 22 százalékos volt. A két legtöbb voksot szerző jelölt november 1-jén mérkőzik meg egymással. Jotova 2026 januárjában vette át az államfői tisztséget, miután az addigi elnök, Rumen Radev lemondott, hogy részt vehessen a parlamenti választáson; pártja később kormányra került.

Jotovát a kormányzó Progresszív Bulgária és a szocialisták támogatják,

míg Gjurov mögött a Nyugat-barát, reformpárti ellenzék, köztük a Folytatjuk a Változást és a Demokratikus Bulgária áll.

A korábbi közvélemény-kutatások Jotova jóval nagyobb előnyét jelezték, így a szoros eredmény meglepetést jelentett. 

A választás központi kérdése Bulgária Oroszországhoz, Ukrajnához és a nyugati szövetségi rendszerhez fűződő viszonya, amelyet a Fekete-tengeren történt, kereskedelmi hajókat érő dróntámadások is kiéleztek.

A 61 éves Jotova, aki korábban kilenc évig alelnökként szolgált, a diplomáciai megoldást, az ukrajnai háború tárgyalásos lezárását és a katonai eszkaláció elkerülését hangsúlyozza. Politikai irányvonala közel áll Radev miniszterelnökéhez, aki szintén a Moszkvával folytatott párbeszédet támogatja.

Az 50 éves Gjurov ezzel szemben

Bulgária európai uniós és NATO-elkötelezettségének megerősítését, Ukrajna támogatását, valamint a korrupció visszaszorítását képviseli.

Ügyvezető kormányfőként biztonsági együttműködési megállapodást írt alá Kijevvel. A kampányban az emelkedő energiaárak, az infláció és a politikai instabilitás is meghatározó témák voltak. Bár a bolgár elnök szerepe nagyrészt reprezentatív, a fegyveres erők főparancsnokaként, törvények megvétózásával és politikai válságok idején gyakorolt hatásköreivel érdemi befolyása lehet az ország irányvonalára. A november 1-jei második forduló előtt a legfontosabb kérdés, hogy a kiesett jelöltek támogatói közül kiket tudnak megszólítani a versenyben maradt politikusok

+ −