Parlamenti választást tartanak október 27-én Izraelben, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök és jobboldali-vallásos szövetségesei a hatalom megtartásáért küzdenek a megosztott ellenzékkel. 

Az első választás a Hamász-terror óta

A több mint 7,3 millió választásra jogosult állampolgár a 120 tagú kneszet összetételéről dönt,

a kormányalakításhoz legalább 61 képviselő támogatása szükséges. 

Ez az első parlamenti választás a Hamász 2023. október 7-i, mintegy 1200 halálos áldozatot követelő izraeli támadása és az azt követő gázai, libanoni és iráni háborús konfliktusok óta. 

A kampány központi kérdése, hogy Netanjahut milyen politikai felelősség terheli a 2023-as súlyos biztonsági kudarcért, illetve a háborúk kezeléséért. A választók számára emellett az ultraortodox zsidók katonai szolgálat alóli mentessége, a megélhetési költségek emelkedése és a kormány vitatott igazságügyi reformja is meghatározó téma. 

Netanjahu a katonai műveletek eredményeit és vezetői tapasztalatát hangsúlyozza,

míg ellenfelei a biztonsági mulasztások kivizsgálását és a kormányzati irányváltást sürgetik. 

A választás fő kihívója Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök, a centrista Yashar párt vezetője, akinek pártja a felmérésekben a Netanjahu vezette Likuddal közel azonos támogatottságot mutat. 

Fej-fej mellett kormányoldal és ellenzék

Az október 23-án közzétett kilenc közvélemény-kutatás átlaga a Likudnak 22,5, a Yasharnak 21,2 mandátumot jelzett. 

Netanjahu szövetségeseivel együtt átlagosan 52,4 képviselői helyre számíthatott a mérések alapján,

míg a vele szemben álló, zsidó többségű pártok 49,6-ra; az arab pártoknak további mintegy 14 mandátumot jósoltak, egyik politikai tömbnek sincs biztos parlamenti többsége. 

Benjamin Netanjahu a Likud mellett az Itamar Ben-Gvir és Becalel Szmotrics nevével fémjelzett radikális jobboldali, valamint az ultraortodox pártokra támaszkodik. 

Az ellenzéki oldalon Eisenkot mellett Naftali Bennett és Jair Lapid közös listája, Avigdor Liberman pártja és a baloldali Demokraták is szerepelnek. A kormányváltás egyik akadálya, hogy

az ellenzéki pártok megosztottak az arab képviselőkkel való együttműködés kérdésében.

Emiatt a szavazás után elhúzódó koalíciós tárgyalások, kisebbségi kormány vagy akár újabb választás is következhet. 

Az új izraeli kormány összetétele befolyásolhatja a gázai háború utáni rendezést, a palesztinokkal kapcsolatos politikát, az Iránnal és a Hezbollahhal szembeni katonai fellépést, valamint Izrael viszonyát az Egyesült Államokkal és az európai országokkal. 

 

Nyitókép forrása: Netanjahu Fb