Az Európai Unió elvetette azt a javaslatot, amely Kanada számára társult tagsági státuszt biztosított volna, a felek azonban továbbra is a kapcsolatok szorosabbra fűzését tervezik. A kérdésről a csütörtökön kezdődő, kétnapos montreali EU–Kanada-csúcstalálkozón is tárgyalnak.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szeptemberben vetette fel, hogy Kanada az EU első társult tagjává válhatna. Az elképzelés azonban több tagállam, köztük Németország, Franciaország, Olaszország és Görögország ellenállásába ütközött. A kifogások között szerepelt, hogy az uniós szerződések nem határoznak meg ilyen jogállást, és a javaslat részletei sem voltak kellően kidolgozva.

A közös nyilatkozat tervezetéből ezért kikerült a társult tagságra való utalás. A dokumentum ehelyett a Kanada és az EU közötti „még szorosabb társulás” kialakítását helyezi kilátásba, a teljes jogú uniós tagság lehetősége nélkül. A kapcsolatok jövőbeli kereteinek meghatározásáról a tervek szerint a 2027-es csúcstalálkozóig folytatódnak az egyeztetések.

Kanada csökkentené az Egyesült Államoktól való függőségét

Mark Carney kanadai miniszterelnök számára az európai kapcsolatok erősítése a gazdasági és biztonságpolitikai függőségek mérséklésének egyik eszköze. Kanada exportjának közel 70 százaléka az Egyesült Államokba irányul, miközben az EU részesedése a kanadai külkereskedelemben jóval kisebb.

A közeledés hátterében az amerikai vámintézkedések és a Washingtonnal fennálló kereskedelmi feszültségek is szerepet játszanak. Donald Trump amerikai elnök korábban nevetségesnek nevezte a társult tagság ötletét, és arra figyelmeztetett, hogy ellenséges lépésként értékelheti azt.

Carney ugyanakkor a státusz elnevezése helyett a gyakorlati eredményeket tartja fontosnak: azt, hogy a megállapodás milyen kézzelfogható előnyökkel járhat a kanadaiak számára.

Energia, technológia és biztonságpolitika a tárgyalások középpontjában

A tervezett együttműködés több területre is kiterjedhet. A felek vizsgálnák a kanadai cseppfolyósított földgáz európai exportjának bővítési lehetőségeit, fejlesztenék az Európát, Kanadát és Ázsiát összekötő tenger alatti kábelhálózatokat, valamint erősítenék a gazdasági és technológiai együttműködést.

A tárgyalások napirendjén szerepelhet a kritikus nyersanyagok ellátásbiztonsága, a mesterséges intelligencia szabályozása, a védelem, a kutatás és az oktatás is. A fiatalok számára a két kontinens közötti munkavállalási lehetőségek bővítését is elősegítenék.

Az október 29–30-i montreali csúcstalálkozón az uniós vezetők és a kanadai kormány célja, hogy kijelöljék a további tárgyalások irányát. A társult tagság ötletének elvetése tehát nem jelenti a közeledés végét: a következő időszakban az lesz a kérdés, milyen konkrét megállapodásokkal tudják elmélyíteni a két fél gazdasági és stratégiai partnerségét.

Fotó: Wikipedia

+ −