Nem mond le az MTK elnöki tisztségéről Deutsch Tamás, és akkor is kitart a klub tagságának döntése mellett, ha elfogadják a sportegyesületi vezetőket érintő törvényjavaslatot. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a tervezett szabályozás súlyosan sérti a sportegyesületek autonómiáját, ezért az Alkotmánybírósághoz és európai jogi fórumokhoz is fordulna. Erről a Hír TV Vezércikk Café című műsorában beszélt, amelynek Gajics Ottó volt a műsorvezetője.

„A sportegyesületek szuverén döntésébe nem szólhatnak bele”

A beszélgetés apropóját az adta, hogy újabb négy évre megválasztották Kubatov Gábort a Ferencvárosi Torna Club elnökének. A műsorban így került szóba z úgynevezett Lex Kubatov is, vagyis az a törvényjavaslat, amely visszamenőleg is eltiltaná a politikusokat és országgyűlési képviselőket a sportegyesületi vezetői tisztségek betöltésétől.

Deutsch Tamás a kezdeményezést a sport világa elleni politikai támadásnak nevezte. Szerinte a modern polgári sport több mint 150 éve az emberek önszerveződésére épül, a sportegyesületek vezetőiről pedig az adott klub tagjainak kell dönteniük. Példaként a Ferencvárost, az MTK-t és a BVSC-t említette, hangsúlyozva, hogy ezeknek az egyesületeknek a vezetőit nem a miniszterelnöknek, a kormánynak vagy az Országgyűlésnek kell kiválasztania.

A politikus szerint a tervezett törvény célja, hogy politikai alapon távolítsanak el olyan sportvezetőket, akik nem szimpatikusak az új hatalomnak. Úgy fogalmazott, hogy a sportegyesületek szabadságával és autonómiájával szemben nem lehet politikai hatalmi eszközökkel fellépni.

Az MTK elnöke külön kitért saját helyzetére is. Elmondta, hogy az egyesület legutóbbi küldöttgyűlésén a tagság 2030-ig bízta meg az elnöki feladatok ellátásával, amit nagy megtiszteltetésnek tart. Hozzátette: a klubban az elmúlt időszakban végzett közös munkát sikeresnek ítéli, és ezt a munkát a következő években is folytatni kívánja. Mint mondta, jöhetnek és mehetnek miniszterelnökök, változhat a politikai hatalom összetétele, de az MTK tagjainak szuverén döntését nem írhatják felül.

Jogi harcra készül

A törvényjavaslatot Deutsch a kollektív bűnösség elvéhez hasonlította. Történelmi példákat is felidézett, köztük a magyarországi zsidóság üldözését, a kuláklistázást, a felvidéki magyarokat érintő lakosságcserét és a németek kitelepítését. Érvelése szerint ezekben az esetekben is egy csoporthoz tartozás alapján bélyegeztek meg és büntettek embereket, függetlenül a személyes felelősségüktől.

A jelenlegi helyzetet is hasonló logika mentén értelmezte: szerinte most azokat bélyegzik meg, akik a korábbi rendszerhez vagy a Fideszhez kötődnek. Hangsúlyozta, hogy ő 1988 óta fideszes, és büszke erre, ugyanakkor a nemzeti együttműködés rendszerének eredeti célját abban látta, hogy az emberek politikai hovatartozásuktól függetlenül, saját teljesítményük alapján érvényesülhessenek.

Deutsch arra figyelmeztetett, hogy a politikai alapú számonkérés idővel olyanokat is elérhet, akik az elmúlt 16 évben egyszerűen csak dolgoztak, állásuk volt és jövedelemre tettek szert. Szerinte a nemzeti együttműködés helyét a nemzeti leszámolás és a politikai indíttatású bosszú veheti át.

A politikus arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a törvény elfogadása után felszólítják a sportvezetőket a lemondásra, azt mondta: nem fogja feladni az MTK elnöki tisztségét. Bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság megállapítja majd a szabályozás alkotmányellenességét, mivel az szerinte súlyosan sérti a sportegyesületek szabadságát és autonómiáját.

Deutsch európai jogi fórumokhoz is fordulna. Arra hivatkozott, hogy európai parlamenti képviselőként az európai szabályok szerint nem korlátozhatják büntetésszerűen a civil szerepvállalását. Azt mondta, minden rendelkezésére álló jogi lehetőséget kihasznál, és úgy véli, a törvényt ugyan el lehet fogadni, de az szerinte alapvető demokratikus és alkotmányos jogelveket sért, ezért ténylegesen nem fog hatályosulni.

A nyugat-európai zavargásokról

A műsor következő témája a nyugat-európai városokban tapasztalható erőszakos megmozdulások és azok politikai következményei voltak. Deutsch Tamás Párizst, Strasbourgot, Brüsszelt, Milánót, Marseille-t és Lyont említette, és azt állította, hogy a zavargásokban migrációs hátterű csoportok, valamint radikális baloldali és antifasiszta szervezetek tagjai is részt vesznek.

A politikus a tömeges illegális migráció következményének nevezte a jelenséget, és úgy fogalmazott: Nyugat-Európában már a mindennapi biztonság sem magától értetődő. Szerinte Magyarországnak meg kell védenie a polgárok békéjét és biztonságát, és nem szabad átvennie a nyugat-európai migrációs politikát. Hozzátette, hogy támogatják a patrióta politikai erőket, amelyek Franciaországban, Ausztriában és Németországban a közbiztonság helyreállítását ígérik.

Brüsszel hatásköreinek bővítését bírálta

A szünet után az Európai Unió működéséről és a tagállami szuverenitásról beszélt. Deutsch Tamás szerint az uniós együttműködés eredeti alapja a szuverén tagállamok közös döntéshozatala volt, az Európai Bizottság azonban szerinte egyre több hatáskört von el a nemzeti kormányoktól.

Úgy vélte, hogy Brüsszel a különböző válságokat – a gazdasági nehézségeket, a koronavírus-járványt, az illegális migrációt és a biztonsági problémákat – arra használja fel, hogy újabb jogköröket telepítsen az uniós intézményekhez. Ezt az Európai Unió birodalommá alakítására irányuló törekvés részeként értékelte.

A migrációs paktumról azt mondta, hogy a Tisza-kormány elfogadta annak alkalmazását, és szerinte a kormányzati döntések fontosabbak a közösségi médiában közzétett politikai üzeneteknél. Úgy fogalmazott, hogy a paktum végrehajtásából még komoly problémák származhatnak.

Kritika a magyar diplomácia felé

A beszélgetés végén Marco Rubio amerikai külügyminiszter programja és Orbán Anita washingtoni látogatása került szóba. Deutsch Tamás a magyar diplomácia működését bírálta, és a Gyurcsány-korszak diplomáciai gyakorlatához hasonlította a jelenlegi kormány teljesítményét.

Felidézte a Macron budapesti látogatásáról és Volodimir Zelenszkij meghívásáról szóló korábbi bejelentéseket, amelyek szerinte megfelelő előzetes egyeztetés nélkül születtek. A külügyminisztérium működésének problémáiért elsősorban Velkey György miniszterhelyettest tette felelőssé, akit élesen bírált. Azt is felvetette, hogy Orbán Anita és Velkey együttműködése nem maradhat fenn sokáig, és megemlítette azokat a nem megerősített híreszteléseket is, amelyek szerint a külügyminiszter maga is elgondolkodhatott a tisztségéről való távozáson.

+ −