Irán és Katar közvetítésével harmadik napja folynak az egyeztetések az Egyesült Államokkal a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról. Irán egy olyan tervet javasolt, amelynek elfogadása esetén akár két napon belül újraindulhatna a hajóforgalom a Hormuzi-szoroson. A teheráni elképzelés szerint ehhez az Egyesült Államoknak előbb teljesítenie kellene bizonyos iráni feltételeket. A kérdésről Dohában egyeztetnek iráni küldöttek katari közvetítőkkel, miközben Washingtonnal is kapcsolatban állnak. Egyelőre azonban nincs megállapodás, és az sem világos, hogy az amerikai fél elfogadja-e a javaslatot.
Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi az Al Jazeerának adott interjújában arról beszélt, hogy a tárgyalásokon egy olyan tervet dolgoztak ki, amely két napra rövidítené a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásának folyamatát. Elmondása szerint az eredeti iráni javaslat hétnapos ütemtervvel számolt, a katari közvetítők azonban azt kérték, hogy ezt rövidítsék öt napra vagy annál kevesebbre.
A most tárgyalt elképzelés szerint az első napon az Egyesült Államoknak kellene végrehajtania bizonyos intézkedéseket, a második napon pedig újra megnyílna a Hormuzi-szoros, és helyreállna a hajóforgalom. Aragcsi hangsúlyozta, hogy a terv megvalósítása az amerikai lépésektől függ.
A Reuters vasárnapi beszámolója szerint az iráni és a katari küldöttek már harmadik egymást követő napja egyeztettek Dohában. A hírügynökség úgy tudja, hogy a tárgyalások Washingtonnal folytatott rendszeres kapcsolattartással párhuzamosan zajlanak.
Milyen feltételeket szabhat Irán?
A The Guardian értesülései szerint Irán azt várja Washingtontól, hogy oldja fel az iráni kikötőket érintő amerikai blokádot, tegye hozzáférhetővé a befagyasztott iráni pénzügyi eszközöket, és szüntesse meg az iráni olajexportot sújtó szankciókat.
A lap több mint hatmilliárd dollárnyi iráni vagyon felszabadításáról is ír. A katari közvetítés egyik célja, hogy megállapodás szülessen ezekről a kérdésekről, és ennek részeként újraindulhasson a hajóforgalom a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalon.
A feltételekről és azok teljesítésének sorrendjéről azonban továbbra sincs végleges egyezség. A Reuters szerint a korábbi, hétnapos tervvel kapcsolatban is voltak nézeteltérések: egy iráni tisztviselő korábban úgy nyilatkozott, hogy Teherán nem tartotta megfelelőnek a katari közvetítők által bemutatott javaslatot.
Washington még nem döntött a következő lépésről
Az amerikai álláspont egyelőre nem egyértelmű. Marco Rubio külügyminiszter szombaton arról beszélt, hogy Donald Trump még nem döntött arról, indít-e újabb katonai csapásokat Irán ellen. Hozzátette: az amerikai elnök előnyben részesítené a diplomáciai megoldást, ugyanakkor az Egyesült Államok katonai lehetőségeit is hangsúlyozta.
A Reuters beszámolója szerint a térség országai attól tartanak, hogy a november 3-i amerikai időközi választás után ismét kiéleződhet a konfliktus. Trump az elmúlt hetekben visszafogta az Irán elleni katonai fellépést, de a további támadások lehetőségét nem zárta ki.
Katari LNG-szállítóhajót ért támadás
A diplomáciai egyeztetések közben a Perzsa-öböl térségében egy katari LNG-szállítóhajót is incidens ért. A Qatar Gas Transport Company (Nakilat) közlése szerint az Al Mayeda nevű hajót október 30-án, péntek este az Arab-öbölben haladva azonosítatlan tárgyak találták el.
A vállalat tájékoztatása szerint a legénység tagjai közül senki sem sérült meg, és környezeti károk sem keletkeztek. A hajó biztonságos állapotban van, továbbra is üzemképes, az incidens következményeit pedig vizsgálják.
A katari külügyminisztérium november 1-jén, vasárnap elítélte a történteket, és közölte, hogy vizsgálat indult az eset körülményeinek, valamint az érintettek kilétének tisztázására. A minisztérium szerint az ilyen támadások veszélyeztetik a tengeri közlekedés biztonságát és a globális energiabiztonságot.
A hajó elleni támadás elkövetőjét a katari hatóságok egyelőre nem nevezték meg.
Egyelőre nincs megállapodás
A Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról szóló iráni javaslat rövid időn belül megoldást kínálhatna a térség egyik legsúlyosabb gazdasági és biztonsági problémájára. A terv megvalósulása azonban Washington döntésétől és a tárgyalások eredményétől függ. A felek között egyelőre nincs végleges megállapodás, a térségben pedig továbbra is fennáll a katonai eszkaláció veszélye.