Súlyos alkotmányos és politikai válsággá mélyült Lengyelországban az alkotmánybíróság vezetése körüli konfliktus, amely péntek este, október 30-án utcai tiltakozásokba és rendőri beavatkozásba torkollott Varsóban.
A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy Anna Korwin-Piotrowska alkotmánybíró egy hónapra felfüggesztette tisztségéből a testület elnökét,
Bogdan Święczkowskit és helyettesét, Bartłomiej Sochańskit, majd bejelentette, hogy átveszi a bíróság irányítását. A korábbi vezetés vitatja az intézkedés jogszerűségét.
A konfliktus hátterében a Donald Tusk vezette kormány és a korábbi, Jog és Igazságosság (PiS) által kinevezett bírák közötti, évek óta húzódó hatásköri és legitimitási vita áll. Péntek este tüntetők gyűltek össze az alkotmánybíróság épületénél, a rendőrség három embert őrizetbe vett, miután átmásztak a kerítésen. Karol Nawrocki köztársasági elnök megszakította külföldi útját, visszatért Varsóba, és személyesen jelent meg a bíróságon. Szombaton rendkívüli egyeztetésre hívta a parlamenti pártok képviselőit,
az eseményeket az alkotmányos rend megsértésének és az intézmény erőszakos átvételének nevezve.
A kormányzó Polgári Koalíció távol maradt az egyeztetéstől. Tusk ezzel szemben a jogállamiság helyreállításával indokolta a változtatásokat, és a korábbi PiS-kormány igazságszolgáltatási beavatkozásaira hivatkozott. Szombat estére sem született politikai megállapodás, miközben folytatódtak a tüntetések.
Hétfő reggelre, november 2-ára a válság továbbra is megoldatlan: a bíróság vezetésének legitimitását a szemben álló politikai és bírói szereplők kölcsönösen vitatják, és nincs hír olyan megállapodásról, amely rendezte volna az intézmény irányítását.
A szombati elnöki konzultációk nem hoztak áttörést, vasárnap pedig már a rendőrség szerepe is a vita középpontjába került.
Marek Boroń országos rendőrfőkapitány november 1-jén közleményben védte meg a pénteki és szombati intézkedéseket, hangsúlyozva, hogy a rendőrök törvényesen jártak el, feladatuk kizárólag a közrend és az érintettek biztonságának fenntartása volt, nem pedig az alkotmánybíróság működésébe való beavatkozás. A rendőri fellépés jogszerűségével kapcsolatban ugyanakkor a rendőrségen belül is felmerültek aggályok.
A konfliktus következő fontos állomása a november 3-ra összehívott bírói tanácskozás lehet, amelyen a felfüggesztett vezetők mentelmi jogának kérdése is tovább élezheti a helyzetet.
A legfontosabb nyitott kérdés az, hogy ki gyakorolhatja jogszerűen az alkotmánybíróság vezetését,
és sikerül-e politikai vagy jogi megoldást találni a szembenállásra. A válság a 2027-es parlamenti választások előtt tovább mélyítheti a lengyel kormány és az államfő közötti konfliktust.