Donald Trump második elnöki ciklusának félidejében a demokraták visszaszerezték az amerikai Kongresszus mindkét házának ellenőrzését. A CNN és az NBC News előrejelzése szerint a demokraták megszerezték a képviselőházi többséget, miután elegendő mandátumot hódítottak el a republikánusoktól. A republikánusok a választás előtt mindössze néhány mandátumos többséggel rendelkeztek az alsóházban.
Az Associated Press a szenátusi többség demokrata visszaszerzéséről is beszámolt. A republikánusok korábban 53–47-es előnnyel rendelkeztek a felsőházban, így a demokratáknak legalább négy mandátumot kellett elhódítaniuk a többség megszerzéséhez. A választás több hagyományosan republikánus államban is váratlan eredményeket hozott.
Ős-republikánus bukások
A szenátusi választás
egyik legnagyobb fordulatát Texas szolgáltatta, ahol James Talarico demokrata jelölt legyőzte Donald Trump támogatottját, Ken Paxtont.
A demokraták 1988 óta nem tudtak szenátusi választást nyerni a hagyományosan republikánus Texasban.
Kansasben Adam Hamilton győzelmével egy 94 éve republikánus kézen lévő szenátusi mandátum cserélt gazdát, Dél-Karolinában pedig Annie Andrews aratott demokrata győzelmet. A demokraták Iowában Josh Turek révén is mandátumot szereztek, Ohióban Sherrod Brown legyőzte Jon Hustedet, Észak-Karolinában pedig Roy Cooper győzött Michael Whatley ellen.
A képviselőházi választáson is több, korábban republikánus körzet került demokrata kézre. Az AP legalább hét ilyen mandátumfordulatról számolt be, miközben a választás éjszakáján több körzetben még folyt a szavazatszámlálás.
Az infláció és az iráni háború is a republikánusokat sújtotta
A választói elégedetlenség középpontjában a megélhetési költségek álltak. Az amerikaiak mintegy háromnegyede elégedetlen vagy dühös az ország helyzete miatt, tízből nyolcan pedig úgy érzik, hogy az infláció komoly terhet jelent a háztartásuk számára. Az iráni háború, az energiaárak emelkedése és a kormányzati korrupcióval kapcsolatos aggodalmak szintén meghatározó szerepet kaptak a választási kampányban. A CNN októberi felmérése már a választás előtt tíz százalékpontos demokrata előnyt mutatott a kongresszusi pártpreferenciákban, Trump elnöki teljesítményének támogatottságát pedig 32 százalékon mérte.
A republikánusok jelentős összegeket költöttek a kampányra, és több államban a választókerületek határainak átrajzolásával is igyekeztek megőrizni képviselőházi előnyüket. Ez azonban nem mindenütt hozta meg a várt eredményt: a demokraták olyan floridai körzetekben is győztek, amelyeket a republikánusok számára kedvezően alakítottak át.
Donald Trump már az eredmények beérkezése közben igyekezett elhárítani magáról a felelősséget.
A Truth Social közösségi oldalon arra hivatkozott, hogy ő maga nem szerepelt a szavazólapon, és azt állította, hogy személyes indulása esetén fölényesen győzött volna. A The New York Timesnak adott nyilatkozatában már az együttműködés lehetőségéről beszélt.
Trump elnök marad, de
A két kongresszusi kamara demokrata ellenőrzése alapvetően megváltoztatja a washingtoni politikai viszonyokat.
A demokraták 2027 januárjától mindkét házban meghatározhatják a törvényhozási napirendet,
és megakadályozhatják a republikánus kormányzati program számos elemének elfogadását. A szenátusi többség elvesztése a személyi kinevezéseknél is komoly korlátot jelent Trump számára. A szövetségi bírák és számos magas rangú kormányzati tisztviselő kinevezéséhez ugyanis szenátusi jóváhagyás szükséges.
A demokrata vezetésű kongresszusi bizottságok emellett vizsgálatokat indíthatnak a Trump-kormányzat működésével, a közpénzek felhasználásával és a korrupciós vádakkal kapcsolatban. A képviselőház akár újabb alkotmányos vádeljárást is kezdeményezhet az elnökkel szemben, bár az elmozdításához a szenátus kétharmados támogatása szükséges.
Trump elnöki mandátuma a választások eredményétől függetlenül 2029 januárjáig tart. A republikánusok kongresszusi többségének elvesztése azonban azt jelenti, hogy elnöksége hátralévő két évében az eddiginél jóval nehezebben tudhatja keresztülvinni politikai elképzeléseit.