Ahogy azt sejteni lehetett, kőprofi kormányunk egyszerre ömlesztette rá a nyilvánosságra a tettesek és az áldozatok adatbázisát, mindenféle értelmezés, kontextus nélkül.
Erre az ÁBTL főigazgatója ma reggel közli a kormánypárti ATV-ben, hogy hiba csúszott a gépezetbe, és tévedésből a megfigyeltek nevei is szerepelnek az adatbázisban. Köztük Lezsák Sándoré. És még ki tudja, hány ezer olyan honfitársunké, akik már nem tudják megvédeni magukat? Ez szégyen és gyalázat! Ahogy az is, hogy az ÁBTL főigazgatójának slendrián munkáját Magyar Péterék már előre kitüntetéssel honorálták meg. Hiszen október 23-án a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést vehette át “a hazai titkosszolgálatok történetének feltárásáért, a második világháború utáni magyar történelem mélyebb megismerését szolgáló szakmai munkájáért, valamint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalában vállalt szerepéért”.
Ha valaki, akkor Cseh Gergő Bendegúznak tudnia kellett volna, mit szabadít rá erre az országra. A bocsánatkérés itt aztán kevés lesz. De persze ő csak egy apró szem a gépezetben. Ennél ugyanis sokkal súlyosabb a baj.
Hat hónap kormányzás után azt láthatjuk, hogy minden, amihez Magyar Péter, Tarr Zoltán és a többi meg nem értett zseni hozzányúl, abból nem marad más, csak romhalmaz és egy egyre inkább megosztott társadalom. A semmire sem alkalmas kultuszminiszternek pedig lehet nem mentálhigiéniás tanácsadókat kellett volna bejelentenie, hanem rendesen elvégezni a melót.
Ezek után persze, jogos a kérdés, hogy ki fog bocsánatot kérni? Ki fog ezek után lemondani? Ki fogja begyógyítani azt az sebet, amit 36 évvel a rendszerváltoztatás után nemcsak, hogy feltéptek, de minden egyes kereséssel, kattintással újabb és újabb sebeket ejtenek rajtunk, magyarokon?
Ennyit akkor az emberséges Magyarországról...
#NapiMari 30