Az EGY/EGY című műsor 13. adásában Forgács István felzárkózáspolitikai szakértő volt a vendég. A Magyar Egység Mozgalom Ultrahanggal együttműködésben készült beszélgetésében többek között a roma közösségek helyzetéről, a többségi társadalom felelősségéről, a Fidesz felzárkózáspolitikai eredményeiről és a Tisza Párt előtt álló kihívásokról esett szó. A műsor egyik kiemelt témája a Bűnvadászok tevékenysége és a roma kérdés politikai kezelése volt.
A Bűnvadászok és a közbeszéd felelőssége
Forgács István szerint a romákról szóló közbeszédet két szélsőség uralja: az egyik a bűnözéssel azonosítja a közösséget, a másik idealizált képet fest róla. Mint hangsúlyozta, a roma társadalom nem egységes, ezért a problémákról is árnyaltan kell beszélni.
A Bűnvadászok tevékenysége kapcsán a beszélgetésben elhangzott: a csoport olyan valós társadalmi elégedetlenségre reagál, amely az állam működési hiányosságaiból is fakad. Forgács ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte az olyan hangnemet, amely például „élősködőknek” titulál embereket. Szerinte a politikai „cigánykártya” továbbra is része marad a közéletnek, de a jelszavak helyett konkrét, végrehajtható megoldásokra lenne szükség.
A szakértő úgy látja, a társadalmi felzárkózás alapja a munka, az oktatás és az önálló egzisztencia megteremtése. A politikai korrektség azonban sokszor éppen a problémák megnevezését nehezíti: a családon belüli erőszakról, a kábítószer-használatról vagy az iskolai agresszióról is beszélni kell, anélkül, hogy egy egész közösséget megbélyegeznénk.
Mit mulasztott el a Fidesz, és mit kínál a Tisza?
Forgács pozitívumként említette az Orbán-kormányok időszakából az ingyenes étkezést és tankönyveket, az óvodáztatás kiterjesztését, a szakképzést, valamint a roma szakkollégiumok ösztöndíj- és mentorprogramjait. A legnagyobb elszalasztott lehetőségnek azt tartja, hogy a Fidesz nem épített politikai és társadalmi bázist a képzett roma fiatalokból, hanem túlságosan a hangos helyi vezetőkre támaszkodott.
A Tisza Párt roma politikáját ezzel szemben egyelőre kidolgozatlannak látja. Bár a párt történelmi számú roma képviselőt juttatott az Országgyűlésbe, Forgács szerint ez önmagában nem jelent valódi befolyást a szakpolitikai döntésekre. A „színvak” megközelítés helyett célzott, a roma közösségeket érintő intézkedésekre lenne szükség.
A szakértő különösen a szociális és gyermekvédelmi rendszer, az egészségügyi védőnői hálózat és a rendőrség megerősítését tartja sürgetőnek. Szerinte rengeteg veszélyeztetett gyermek él olyan családi környezetben, ahonnan állami védelemre lenne szükségük. Ehhez több férőhely, megfelelő szakmai háttér és az érintett dolgozók jelentős béremelése kellene; Forgács szerint akár a jelenlegi fizetésük kétszeresét is megérdemelnék.
Társadalmi feszültségek és a következő kormány felelőssége
A beszélgetésben szó esett a helyi közösségek felelősségéről is. Forgács példaként említette a salgótarjáni Gyáracél civil kezdeményezést, amelyben roma fiatalok próbálnak fellépni a kábítószer terjedése ellen, és igyekeznek a gyerekeket távol tartani az utcai veszélyektől. Szerinte az ilyen helyi kezdeményezések azt mutatják, hogy a közösségek maguk is képesek tenni a változásért.
A szakértő arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági visszaesés és a munkahelyek elvesztése különösen súlyosan érintheti a hátrányos helyzetű térségeket. Ha ehhez a gyermekvédelem, a szociális ellátás és a rendvédelem gyengesége is társul, a társadalmi és közbiztonsági problémák egymást erősíthetik, ami akár etnikai feszültségekhez is vezethet.
Forgács szerint a jelenlegi kormány egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy ne engedje tovább mélyülni a társadalmi szakadékot. Úgy látja, a középosztály nem fordíthat hátat a leszakadó térségeknek és közösségeknek: a problémák elhallgatása helyett azok őszinte megnevezésére és a működő megoldások megteremtésére van szükség.
