Kína gazdasági és technológiai fejlődése, a BYD szegedi beruházása, az európai autóipar versenyképessége és a kínai–magyar kulturális különbségek is szóba kerültek a Szeged Televízió Téma című műsorában. Bod Péter vendége Salát Gergely sinológus volt, aki arról beszélt, hogyan működik a kínai gazdaság, milyen kihívásokkal néz szembe az ország, és mire kell felkészülnünk a kínai vállalatok és munkavállalók egyre erősebb magyarországi jelenléte miatt.
Kulturális kapcsolatoktól a gazdasági beruházásokig
A beszélgetés elején felidézték, hogy Szeged már a 2010-es évek elején elkezdte építeni kínai kapcsolatait. A Szegedi Tudományegyetem és a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyeteme együttműködésével 2012-ben megnyílt a város Konfuciusz Intézete, amely a kínai nyelv és kultúra megismertetését tűzte ki célul. Salát Gergely szerint a kulturális kapcsolatok gazdasági együttműködéseket is előkészíthetnek: példaként Japánt említette, ahol a magyarországi japán nyelvoktatást később jelentős ipari beruházások követték.
A szegedi kapcsolatokban 2023 hozott új fordulatot, amikor bejelentették, hogy a BYD a városban építi fel első európai autógyárát. A beruházás kapcsán szóba került, hogy a vállalat teljes kapacitás mellett akár évi 300 ezer autót is gyárthat, és jelentős foglalkoztatóvá válhat. A sinológus szerint a kínai elektromos autók komoly versenyt jelentenek az európai gyártóknak: ár-érték arányban sok esetben megelőzik a német és francia modelleket, miközben Európa korábban nem fordított elegendő figyelmet erre a technológiára. A kínai verseny ugyanakkor pozitív hatással is járhat, hiszen olcsóbb környezetkímélő autókat kínál, és fejlesztésre kényszeríti az európai ipart.
Miért terjeszkednek a kínai vállalatok?
A BYD szegedi beruházásának helyszínválasztásáról Salát Gergely elmondta, hogy nincs belső információja a konkrét döntésről, de szerinte Magyarország kedvező állami támogatásokat, adókedvezményeket és infrastruktúrát kínált a vállalatnak. Szeged földrajzi elhelyezkedése, autópálya-kapcsolatai, valamint a magyarországi autóipari háttér szintén fontos szempont lehetett. A kínai cégek európai terjeszkedésének egyik oka, hogy a saját piacukon már nem tudják teljes egészében értékesíteni a megtermelt árumennyiséget. Az uniós vámok elkerülésére pedig az is megoldást jelenthet, ha a termékeket már Európán belül gyártják.
A kínai gazdaság teljesítményét elemezve a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy vásárlóerő-paritáson számolva Kína gazdasága már több mint egy évtizede nagyobb az amerikainál. A világ ipari termelésének hozzávetőleg harmada kínai eredetű. Salát szerint a fejlődés egyik kulcsa a kínai munkakultúra és innovációs szemlélet, amely a hetvenes évek végétől a nyugati technológiával és módszerekkel ötvöződött. Kína emellett rendkívül hatékonyan kombinálja az állami irányítást a piaci versennyel, így képes hatalmas volumenű termelést megszervezni.
A kínai gazdaság növekedésének korlátai
A sinológus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kínai gazdaság korábbi fejlődési modellje kifulladóban van. Az ország eddig elsősorban beruházásokra és exportra építette növekedését, de mindkét területen korlátokba ütközik. A belső fogyasztás és a szolgáltatási szektor erősítésére lenne szükség, ezt azonban nehezíti a lakosság takarékossága, a Covid-járvány után megerősödött bizonytalanság és a viszonylag alacsony bérek. A bérek jelentős emelése viszont ronthatná a kínai termékek nemzetközi versenyképességét.
A gazdaságot az ingatlanpiaci válság, a vállalati eladósodottság és a súlyos demográfiai problémák is terhelik. Salát Gergely szerint a kínai termékenységi ráta rendkívül alacsony, ami hosszabb távon a lakosság csökkenéséhez és elöregedéséhez vezethet. Úgy látja azonban, hogy a kínai állam jelentős erőforrásokat képes mozgósítani a problémák kezelésére, és a korábbi válságok idején is bizonyította, hogy képes beavatkozni a gazdaság működésébe.
Kína világpolitikai ambíciói és a magyarországi együttélés
A beszélgetésben Kína geopolitikai törekvései is előkerültek. Salát Gergely szerint jelenleg nem látszik, hogy az ország az Egyesült Államokhoz hasonló globális katonai hegemóniára törekedne. Kína inkább gazdasági és üzleti hálózatokat épít, amelyekkel függőségi viszonyokat alakíthat ki partnereivel. A szakértő ezt a befolyásszerzés egyfajta puha eszközének nevezte, és felidézte, hogy Kína utoljára 1979-ben vett részt háborúban.
A műsor végén arról beszéltek, mennyire érti Európa Kínát, és hogyan kell felkészülnie Szegednek a kínai vállalatok és munkavállalók tartós jelenlétére. Salát Gergely szerint az eltérő kulturális és üzleti szokások miatt elkerülhetetlenek lesznek a súrlódások, hiszen a kínai vállalatok saját tapasztalataik és szabályrendszerük szerint működnek. Hangsúlyozta, hogy mindkét félnek tanulnia kell a másiktól: a kínaiaknak meg kell ismerniük a magyar jogi és kulturális környezetet, a magyaroknak pedig a kínai gondolkodást és üzleti kultúrát. Szerinte az ebből fakadó konfliktusok egy része megfelelő felkészüléssel megelőzhető vagy kezelhető.
