A vagyonadó lehetséges bevezetéséről, annak céljáról és kockázatairól beszélt Francsics Imre ügyvéd az ATV Start műsorában. A beszélgetésben szóba került, hogy a számítások szerint mintegy 6400 ember rendelkezik egymilliárd forintot meghaladó ingatlan- és céges vagyonnal.
Francsics szerint a vagyonadó eredetileg a Tisza kampányígéreteként jelent meg, és elsősorban azoknak a nagy vagyonoknak az adóztatásáról szólt, amelyek az elmúlt 16 évben közpénzből, állami megbízásokból és közbeszerzésekből keletkeztek. Ugyanakkor szerinte külön kell választani ezeket azoktól a vállalkozói vagyonoktól, amelyeket évtizedek alatt, piaci alapon építettek fel.
Az ügyvéd szerint ezért fontos kérdés, hogy a vagyonadó valóban ezt a célt szolgálja-e, vagy általános adónemként jelenik meg. Azt is felvetette, hogy a nagyobb jövedelműek magasabb adóztatását a meglévő társasági adó, személyi jövedelemadó vagy osztalékadó módosításával is meg lehetne oldani.
Nehézséget okozhat a vagyon értékének meghatározása
Francsics szerint a vagyonadó egyik komoly problémája az értékbecslés. A cégeket, ingatlanokat és ingóságokat is fel kellene értékelni, miközben több elfogadott értékelési módszer is létezik, amelyek eltérő eredményre vezethetnek. Ebből viták és akár perek is kialakulhatnak az adózók és az adóhatóság között.
Az egymilliárd forintos értékhatárt is alacsonynak tartja bizonyos esetekben. Mint mondta, egy nagyobb értékű ingatlan önmagában is megközelítheti vagy meghaladhatja ezt az összeget. A beszélgetésben elhangzott, hogy a kampányban korábban ötmilliárd forintos határ is felmerült, amit jobb elképzelésnek tart.
A vagyon külföldre vitele is kockázat
Az interjúban szóba kerültek a bizalmi vagyonkezelések, a magántőkealapok és a magánalapítványok is. Francsics szerint ezeknél fontos kérdés, hogy megismerhető-e a vagyon tényleges tulajdonosa. Úgy véli, az átláthatóság érdekében olyan szabályozásra lenne szükség, amely alapján nem lehetne Magyarországon olyan vagyontárgy, amelynek nincs nyilvánosan megismerhető tulajdonosa.
A vagyonadó másik kockázataként azt említette, hogy a jelentős vagyonnal rendelkezők külföldre vihetik a pénzüket. Külföldi céget alapíthatnak, áthelyezhetik a vagyonukat, így pedig nemcsak a vagyonadó bevétele maradhat el, hanem más adókat is külföldön fizethetnek.
Francsics szerint ezért a jogszabály megalkotásakor azt is mérlegelni kell, hogy a várható bevétel valóban nagyobb lesz-e annál a veszteségnél, amelyet a tőke esetleges külföldre távozása okozhat. Ahogy fogalmazott: nem kerül-e többe a leves, mint a hús.
