Az épülő paksi fenékküszöb által beszűkített mederben annyira felgyorsult a Duna sodrása, hogy két hét alatt 8–13 méterrel mélyülhetett a folyómeder, és maga az építmény is károsodott – írja az Átlátszó. A vízügy és a Honvédelmi Minisztérium szerint a kimosódással előre számoltak, a medret pedig több mint száz betontömbbel stabilizálták.
A fenékküszöböt a Duna két partja felől, egymással szemben kezdték építeni. A két kőgát közötti szűkületben jelentősen felgyorsult a víz. Az építkezés kezdetén a legmélyebb pontokon 4–5 méteres vízmélységről beszéltek, a legutóbbi kormányzati videókban viszont már 13, illetve 16–18 méteres mélységet említettek. Az Átlátszó ebből arra következtet, hogy a folyó 8–13 méterrel moshatta ki a medret.
A meder és az építmény stabilizálásához több mint száz betontömböt helyeztek a Dunába. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint nem történt kivitelezési hiba: a beszűkített medernél várható volt a kimosódás, és annak kezelésével már az előzetes tervezés során számoltak. A Honvédelmi Minisztérium szerint a beavatkozás után a meder stabilizálódott, további kimosódást nem tapasztalnak.
Az Átlátszó ugyanakkor úgy tudja, kérdésessé vált, hogy a fenékküszöb az eredeti tervek szerint teljesen kiépíthető-e. Erre sem az OVF, sem a honvédelmi tárca nem adott egyértelmű választ a lapnak. Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató arra is figyelmeztetett, hogy a medermélyülés csökkentheti a vízszintet, a fenékküszöb feletti feliszapolódás és az alatta jelentkező hordalékelmosás pedig az élővilágot is károsíthatja. Az Átlátszó korábban arról is, írt, hogy környezetvédelmi engedély nélkül építi a paksi fenékküszöböt a kormány.
Nyitókép:
Magyar Péter Facebook-oldala