Az ATV műsorában válaszolt Szöllősi Györgyi kérdéseire Kaiser Ferenc. A biztonságpolitikai szakértő szerint

a magyar–német védelmi ipari együttműködés eddig is „kiemelkedően jó” volt,

hiszen a magyar haderőfejlesztés egyik legfontosabb beszállítója a német Rheinmetall, és a honvédség számos német eredetű fegyverrendszert – köztük Leopard 2 harckocsikat, PzH 2000 önjáró lövegeket és Lynx harcjárműveket – szerzett be.

Úgy vélte ugyanakkor, hogy az előző magyar kormány Oroszországgal szembeni, NATO-szövetségesek által túlzottan megengedőnek tartott politikája bizalomhiányt okozott, ami a védelmi együttműködésre is kihatott. Boris Pistorius budapesti tárgyalásának konkrét eredményeiről Kaiser azt mondta, egyelőre nem ismert, pontosan milyen új együttműködés körvonalazódik, ezért „hagyjunk időt, hogy ez kiderüljön”. 

A Finn-öböl térségében történt újabb incidenseket Kaiser az orosz provokációk sorába illesztette.

A szakértő szerint a svéd Gripenek és a finn F–18-asok orosz szállítógépeket és az azokat kísérő Szuhoj vadászgépeket fogtak el, ami szerinte „valószínűleg egy orosz provokáció volt”; egyben úgy értékelte, hogy a svéd–finn közös légtérvédelmi együttműködés ezzel „jelesre vizsgázott”. A légtérsértéseket, drónberepüléseket, GPS-zavarást és más incidenseket összességében az Oroszország által a NATO és az uniós államok ellen folytatott „szürke zónás vagy hibrid hadviselés” részének nevezte.

A dán hírszerzés NATO-tagállamot érintő esetleges orosz akcióról szóló figyelmeztetését ugyanakkor nem úgy értelmezte, hogy orosz harckocsik indulhatnak meg a Baltikum vagy Lengyelország ellen: szerinte továbbra is „nagyon minimális” ennek az esélye, a reálisabb veszélyt szabotázsakciók, robbantások és dróntámadások jelenthetik, különösen az Ukrajnát ellátó hadiipari üzemek és infrastruktúrák ellen.   

Kaiser hangsúlyozta, hogy

téves éles határvonalat húzni béke és háború közé,

mert közöttük „van egy nagyon széles szürke zóna, ami még mindig nem háború”. Értékelése szerint „az oroszok tesztelik a NATO-t, és egyre közelebben mennek a szürke zónában a háborús szinthez, de még mindig nagyon messze vannak tőle”; a veszélyt az jelenti, hogy egy súlyos incidens – például egy drón miatt bekövetkező, halálos áldozatokkal járó repülőgép-szerencsétlenség – keményebb NATO-választ és akár eszkalációs spirált válthat ki.

Az ukrajnai háború gyors lezárásával kapcsolatban is szkeptikus volt: mint mondta, a „mindjárt béke lesz, vagy legalább tűzszünet” forgatókönyvét már nem hiszi el, és komoly előrelépésnek számítana már az is, ha az orosz és az ukrán külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ülne; Putyin és Zelenszkij találkozását pedig egyelőre nem látja reálisnak.