A rendkívüli hőség látványosan megdobta a magyar áramfogyasztást 2026 nyarán, írja a Portfolio. Augusztus minden idők legmelegebb augusztusa és egyben legmelegebb hónapja lett Magyarországon a 20. század eleje óta: az országos középhőmérséklet 24,9 °C volt. A hűtési igény növekedése miatt a bruttó villamosenergia-felhasználás 3501,6 GWh-ra nőtt, 6,6%-kal meghaladva az egy évvel korábbit, még a széles körű fogyasztói önkorlátozás mellett is. 2026-ban ez már a harmadik, legalább 5%-os éves növekedést hozó hónap volt: januárban 9,4, júniusban 7,2%-kal emelkedett a fogyasztás. Január–augusztusban összességében 2,3%-kal több áram fogyott, mint 2025 azonos időszakában.
Közben alapvetően átrendeződött az energiamix.
A Duna rekordalacsony vízállása miatt Paks termelése történelmi mélypontra esett,
augusztusban mindössze 579,1 GWh áramot állított elő, ami nem egészen 39%-os kihasználtságnak felelt meg. A teljes országos fogyasztásnak így csak 14,2%-át adta az atomenergia, miközben a napenergia 38,1%-át. A hazai termelést nézve még látványosabb a fordulat: Paks részesedése 19,5%, a naperőműveké pedig rekordot jelentő 52,3% volt. A Portfolio szerint ez vélhetően világrekord, meghaladva Kalifornia 2026 májusában elért, valamivel 50% feletti értékét. Az import eközben a fogyasztás szokatlanul magas, 27,1%-át fedezte.
A változás mögött egyszerre állt a paksi energiakrízis, a szélsőséges hőség és a napenergia gyors térnyerése. A
naperőművek kapacitása tovább bővült, miközben augusztusi kihasználtságuk 26,52%-os rekordot ért el;
az akkumulátoros tárolók pedig már érzékelhetően segítettek a nappal megtermelt napenergia esti felhasználásában. A kieső nukleáris termelést a gázerőművek csak részben pótolták – a fogyasztás 12,4%-át adták –, mert a közel-keleti válság megemelte a gáz árát és ezzel a gázerőművi termelés költségét.
Az első nyolc hónap egészét nézve Paks súlya 33,2%-ról 29,6%-ra csökkent, a napenergiáé 25,8%-ról 27,2%-ra nőtt, az importé pedig 16,7%-ról 20,2%-ra emelkedett