Magyar és Vitézy tájékoztat: gyermekvédelem, koncessziók, vagyonosodási vizsgálatok

Az autópálya-koncessziók, a politikusok vagyonosodása és a gyermekvédelem voltak a fő témái Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési miniszter sajtótájékoztatójának.

Hozzászólások a Reakció cikkéhez: Magyar és Vitézy tájékoztat: gyermekvédelem, koncessziók, vagyonosodási vizsgálatok (2026. szeptember 18. 10:55)

Hozzászólások

20 hozzászólás

vamonos 2026. 09. 19. 19:40

A gyermekvédelemmel kapcsolatban kihagyták a tájékoztatóból a legfontosabb részt. Átalakítják a gyermekvédelmi törvényt, természetesen a brüsszeli kívánalmak szerint.
Ezt a kitételt fogják törölni a gyermekvédelmi törvényből és a médiatörvényből:
"illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg"
A köznevelési törvényből is kikerül ez a mondat:
"E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.”
Szabad lesz a pálya az abnormalitás népszerüsítése előtt.

https://telex.hu/belfold/2026/09/14/tisza-gyermekvedelmi-torvenyjavaslat-homofob-transzfob-toroltek

fintaj 2026. 09. 18. 22:15

Bíróságon akar megszabadulni a Tisza kormány, hogy csillagászati bánatpénz fizessen az MKIF-nek a szerződés egyoldalú felmondása miatt.
Ha a magyar állam egyszerűen csak azt mondaná: „Meggondoltuk magunkat, mégsem kérjük a koncessziót”, akkor a 2022-es szerződés értelmében több ezer milliárd forintos kártérítést (bánatpénzt) kellene fizetnie az MKIF magáncégnek az elmaradt 35 évnyi profit és a hitelek miatt.
Az, hogy a kormány „ráfogja” az uniós és a hazai jog megsértését a szerződésre, a legfontosabb jogi fegyvere.Ha ugyanis a bíróság kimondja, hogy a szerződés eleve törvénytelenül jött létre (mivel nem volt valós kockázat, vagy mert jogellenesen emelték meg az összegeket), akkor a szerződés érvénytelen, és az államnak nem kell kifizetnie a csillagászati kötbéreket.
Plusz az MKIF által az állami tulajdonú MAGYAR KÖZÚT-tól piaci áron megvásárolt tulajdont elértéktelenítve visszaállamosíthatják,
Ugyan a korábban megvásárolt mérnökségek és eszközök nem ingyen kerülnének vissza az államhoz, de semmi garancia nincs arra, hogy ebből az MKIF jól tudna kijönni!
A nemzetközi jogi és magyar polgári jogi szabályok szerint a szerződés megszüntetésekor egy pénzügyi elszámolásnak kell történnie:Megvizsgálják az MKIF által vásárolt eszközök jelenlegi, amortizált értékét.
Beszámítják az MKIF által az elmúlt években elvégzett beruházások (aszfaltozások, felújítások) igazolt költségeit.Ezzel szembeállítják az állam által már kifizetett több százmilliárd forintnyi rendelkezésre állási díjat és a magáncégnél keletkezett extraprofitot.
És itt jutunk el ahhoz, hogy a kocesszió sérti az Úniós jogot hamis, mert igenis az MKIF kockáztatott a koncessziós szerződés megkötésekor, ugyanis piaci áron vásárolt az államtól olyan eszközöket, amire egyébként nem lett volna szüksége!

fintaj 2026. 09. 18. 22:09

Autópálya ügyben mi várható?
Szerintem a Tisza terveinek kifutása az, hogy a francia vagy görög példát követné, és ehhez van útban az MKIF, akitől ingyen perrel akar megszabadulni akár azon az áron is, hogy az autópályák üzemeltetésének haszna nem marad az országban!
Hogyan következne ez be?
A kormányzati kommunikáció és a szakértői bírálatok alapja kezdettől fogva az volt, hogy a meglévő szerződés nem valódi koncesszió, mert az állam fixen fizetett az MKIF-nek. Ha a kormány hosszú távon egy, a francia vagy görög mintához hasonló valódi díjas (Real Toll) rendszert szeretne meghonosítani, akkor ahhoz a jelenlegi 35 éves, zárt és merev megállapodás az útjában áll. Egy új, nyílt és uniós szabályoknak megfelelő rendszer elindításának előfeltétele a régi struktúra felszámolása.
Milyen a francia, görög példa?
Amikor az állam meghirdeti az autópálya-hálózat üzemeltetési jogát (általában nyílt, nemzetközi tenderen), a magáncégek milliárdos ajánlatokkal versenyeznek.Francia példa: Amikor a francia állam 2006-ban privatizálta az autópályák üzemeltetését, a nyertes koncesszorok (pl. Vinci, Eiffage) közel 15 milliárd eurót fizettek ki egy összegben a francia államnak a jogokért. A francia állam ezt a pénzt azonnal az államadósság csökkentésére fordította.
Görög példa: Az elmúlt évek nagy görög autópálya-koncessziós pályázatainál (mint az Attiki Odos körgyűrű) a nyertes magánkonzorciumok szintén több milliárd eurós egyszeri díjat fizettek a görög államkasszába.
Az egyszeri belépési díjon felül a cégeknek évente a matricákból vagy a fizetőkapuknál beszedett forgalmi bevételük egy meghatározott százalékát is át kell utalniuk az államnak.
Ha a kormány a francia vagy görög modellt követve új, nyílt nemzetközi koncessziós tendert ír ki, a magyar autópályák üzemeltetését szinte biztosan hatalmas multinacionális óriáscégek (pl. a francia Vinci vagy Eiffage) nyerik meg, mivel a hazai piacon nincs más ekkora tőkeerejű szereplő.

A további hozzászólások és válaszok megtekintéséhez jelentkezz be.

Regisztráció