Az altruista nő, aki a saját lányát áldozta be a „kollektíva” érdekeinek

Az oktatás egy libernyák humbug. A gyerekeket egyetlen dologra kell megtanítani, arra, hogy én vagyok a főnök, ezért mindig igazam van.

Az Earl Warren által az 1950-es, 60-as években liberálisra formált amerikai legfelsőbb bíróság 1971-ben kimondta hogy a faji egyenlőség érdekében legitim deszegregációs eljárás fekete gyerekeket buszoztatni színtisztán fehér iskolákba a faji egyenlőség növelése érdekében. Egy 1973-as felmérés szerint a fehér lakosság 4%-a, a fekete lakosság 9%-a támogatta mindösszesen a buszoztatást annyira szar volt az egész mint az utaztatott gyerekeknek, mind a messzi idegenekkel elárasztott iskolába járó gyerekeknek, egyedül a hippik támogatták a rendszert. Cserébe elindult a "white flight", avagy az olyan messzire az agglomerációba kiköltözés, hogy a bebuszoztatott feketék ne érjenek el odáig.

A szociból visszahozott kötelező iskolai körzetesség felszámolna minden nagyvárosi és kelet-magyarországi kistelepülési dzsentrifikációt, a tehetősebbek itt is elmenekülnének minél messzebbre a cigóktól és a proliktól, akik pedig nem tehetik meg a költözést azok többször is meggondolnák a gyermekvállalást. Végeredményben a minőségi oktatás a belbudai és balaton-felvidéki ultragazdag zárványok kiváltsága lenne, a libsik által oly sokat emlegetett társadalmi mobilitás pedig bezuhanna, hiszen a születési helyed automatikusan meghatározná a kapott oktatás színvonalát is.