Százmilliós tétel egy gyermek felnevelése?

Onnan közelíteném meg, hogy ha valami mérhető, akkor az ember akarja mérni. Ha ez jött ki, akkor addig nem lehet megcáfolni, amíg ugyanezzel a módszertannal nem végzünk új számítást. Esetleg lehet modellt finomítani.
De az igaz, hogy minőségi gyerekvállalás van már, relatív keveset vállalunk, de az igényesebbek igyekszik azokat a legnagyobb jólétben, nekik az elérhető legjobbat adva felnevelni.
A végkövetkeztetés viszont nem OK. Az hogy 3 vagyvtöbb gyerekeseket lehet tovább támogatni az rendben van.
De a demográfiát az vinné előre, ha az egy gyerekes családba születhetne még egy testvér (innen vegyük ki a bármilyen okból akadályoztatottakat), mert mint látjuk, a második gyerek “ki lesz fizetve”.
Az érzelmi részt pedig nehéz elmagyarázni annak, akinek nincs gyereke és nem kell magyarázni annak, akinek van. Itt családpromócióra van szükség, talán jobban mint valaha.
De persze a mostani kormánytól ne várjunk sokat. Ők a melegeknek akarnak majd mások által megszült gyereket adni.