Nézz a gyerekeidre, és tedd fel a kérdést:
Milyen anya vagyok én?
Milyen embert nevelek belőlük, amikor én ilyen kárörvendő, embertelen, jellemtelen, gerinctelen, lelketlen senki vagyok?
Tudod az az aljasság amit napok óta művelsz, mások gyerekeinek lelkét nyomorítja meg!
Még az állatok is különbek, mint te!
A társadalom, az anyák szégyene vagy!
Szégyelld magad!
Látható örömmel beszél mások szenvedéséről és rögtön utána szeretetet emleget. Valamiért a kognitív disszonancia és a képmutatás jutott eszembe róla, csipetnyi hétköznapi szadizmussal megfűszerezve. Biztos nem ilyen, csak valamiért ezekre emlékeztet.
A további hozzászólások és válaszok megtekintéséhez jelentkezz be.
A további hozzászólások és válaszok megtekintéséhez jelentkezz be.