Egy tucat államtitkár gondolkodik azon, hogy most kell-e lemondania

Öt hónap telt el, a ciklus nyolcadán se vagyunk túl, és már most ott tartunk hogy felszínen látható repedések jelentek meg a kőprofik kormányán. A szakma emberei már több kulcságazatban is lemondogatóban, a kormány kirakatminiszterei és legfőbb háttéremberei klikkesednek, és ez még csak az amit be is ismernek a nagyvilág felé; a pletykák pedig már arról szólnak hogy Jockey miniszter úr szintén azon billeg hogy bedobja-e a törülközőt, Ruff és Radnai a háttérben szervezkednek Bütyök ellen, az alkotmányozásba tervezett félelnöki rendszerre átállást és az önkormányzatok feloszlatását pedig belső bizalom és erőforrás hiányában kellett feladni. Eközben a szektát még etetik az egyre hangosabb és egyre indulatosabb fideszezéssel, de amikor már olyanokkal kell a hithű tiszásoknak álomba ringatnia magát a kommentmezőkben hogy biztos a hvgt is megvette Rogán, akkor egyre közeledik az a pont amelyiknél elfogy a vakhit.

Nem fogják ezek megérni a teljes négy évet.

Szakember ismerősünk mondta, hogy most felmondok, úgyis vissza kell hogy hívjanak sok-sok pénzért, de akkor már én diktálok nem ezek a hülyék.
Az államtitkárok viszont / ha van még bennük egy minimális gerinc/, jobb ha most mondanak fel minimális arcvesztéssel.
Legföljebb vitézy asszony pl. majd játszhat a terepasztalon, kapitány úr szerelheti a villanyvezetékeket, mp pedig maga hordja a Dunába a vizet.