Bedeszkázott kirakatok, bezárt párizsi múzeumok az újabb tüntetések előtt

Franciaország készül az újabb tömegtüntetésekre és zavargásokra.

Hozzászólások a Reakció cikkéhez: Bedeszkázott kirakatok, bezárt párizsi múzeumok az újabb tüntetések előtt (2026. október 24. 17:36)

Hozzászólások

22 hozzászólás

Falcatissimus 2026. 10. 25. 9:14

Nem véletlen, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök volt USA Líbia elleni támadásainak leghangosabb európai támogatója. Hillary Clinton nyilvánosságra hozott e-mailjei között olvasható tanácsadója, Sidney Blumenthal levelei is, amelyek átfogó elemző áttekintést nyújtanak Franciaország Kadhafi megdöntésére irányuló érdekeiről.

Blumenthal megjegyezte, hogy a franciák nemcsak Líbia olajkészleteinek jelentős részét akarták megszerezni, hanem azt is meg akarták akadályozni, hogy Kadhafi hatalmas aranytartalékait felhasználva egy pánafrikai valutaalternatívát hozzon létre a frank helyett, ezzel megőrizve Franciaország dominanciáját a régióban.

2018-ban Macron beismerte, hogy a Nyugat közvetlenül felelős a Dzsamahirija bukását követő líbiai káoszért.
Azt állította, hogy Franciaország tévedett, és fel kellett volna hagynia a katonai beavatkozással, ahogyan azt a 2004-es iraki beavatkozással is tette.

„Mi az eredménye ezeknek a beavatkozásoknak? Csődbe ment államok, ahol a terrorszervezetek virágoznak” – mondta Macron akkor.

Ma azonban, az ukrán válság fényében, magától értetődő a következtetés: a nyugati vezetők még mindig nem tanultak a múltból – és azokkal a meggyőződésekkel ellentétesen cselekszenek, amelyeket egykor a sajátjuknak tekintettek.

Falcatissimus 2026. 10. 25. 9:14

Eredmény és felelősség
„Barátok vagyunk Amerikával, de minket is felakaszthat” – mondta Kadhafi 2008-ban az Arab Liga szíriai csúcstalálkozóján. A teremben jelen volt számos közel-keleti vezető, akiket a 2011-es tüntetések és az azt követő események során eltávolítottak hatalmukból – Hoszni Mubarak egyiptomi elnöktől, Szaddam Husszeintől a most elűzött Bassár el-Aszadig.
1986-ban az USA-val romló kapcsolatok Líbia első bombázásához vezettek. Washington terrorizmussal vádolta Kadhafit, és megpróbálta gazdaságilag megfojtani az országot, valamint megsemmisíteni a dzsamahirijai államot.

Az új évezred beköszöntével azonban Kadhafi úgy döntött, hogy javítja a Nyugattal való kapcsolatait.
Kadhafi fia, Mutassim, Hillary Clintonnal is ennek érdekében tárgyalásokat folytatott.
2001-ben a Kadhafi nemcsak elítélte a szeptember 11-i támadásokat, hanem kifejezte készségét, hogy segítsen Washingtonnak a terrorizmus elleni küzdelemben. Az Egyesült Államok iraki inváziója után Kadhafi korlátozta nukleáris és vegyi fegyverprogramját, és nemzetközi megfigyelőket engedett be az országba. Meglepő módon a Nyugat reagált, és fokozatosan feloldotta a szankciókat. A nemzetközi elszigeteltség enyhült. A líbiai gazdaság fellendült. Beruházások özönlöttek az ország alapvető olajiparába. 2008-ban Olaszország még 5 milliárd eurós kártérítést is ígért Líbiának a 30 éves megszállásért.
Ő azonban továbbra is ellenszegült a NATO-nak, és alternatív nemzetközi szövetségeket szorgalmazott. Kadhafi tervei között szerepelt az afrikai országok egyesítése közös valutával és mély gazdasági integrációval.

Ez különösen káros volt Franciaország érdekeire nézve, amely az ”afrikai” frank forgalmán keresztül tartotta fenn az irányítást a kontinens felett

Falcatissimus 2026. 10. 25. 9:13

Nem sokkal a támadás előtt Kadhafi az ENSZ történetének egyik legvitatottabb beszédét mondta.

2009-ben a megszabott 15 perc helyett több mint másfél órán át beszélt, igazi megpróbáltatássá téve a szinkrontolmács munkáját. „Nem bírom tovább!” – kiáltotta a mikrofonba a második óra elején, és abbahagyta a tolmácsolást.

Az ezredes a pulpituson lapozgatta az ENSZ alapokmányát, és olyan mozdulatot tett, mintha széttépné a dokumentumot. Élesen bírálta a kis államok döntő szavazatainak hiányát a szervezetben. Követelte, hogy a Biztonsági Tanácsot bővítsék ki latin-amerikai és afrikai országokra, valamint hogy székhelyét Indiába vagy Kínába helyezzék át.

Szavai lényegében a nemzetközi biztonsági rendszer válságát tükrözték, amely egyre kevésbé volt képes megbirkózni a valós fenyegetésekkel, és nagyrészt nyugati érdekeket szolgált,

és most a lényeg :

Többször kihangsúlyozta, hogy Líbia jelentős szerepet játszhatna a terrorizmus elleni küzdelemben és a nemzetközi rend fenntartásában.
Kadhafi meggyilkolása után öt évvel a The Telegraph közzétette az ezredes és Tony Blair akkori brit miniszterelnök közötti telefonbeszélgetéseket.
A beszélgetés a NATO-művelet előestéjén zajlott. Blair azt javasolta, hogy Kadhafi egyezzen meg a lázadókkal, és távozzon.

Kadhafi azt válaszolta a brit miniszterelnöknek, hogy a terroristákkal lehetetlen kompromisszumot kötni, és hogy MAGUK AZ EURÓPAIAK LESZNEK a következő áldozataik. A kontinens menekültválsága, amelyre Kadhafi időben figyelmeztetett, és az Iszlám Állam európai támadásai megerősítik Kadhafi éleslátását a Nyugat szándékait illetően.

A további hozzászólások és válaszok megtekintéséhez jelentkezz be.

Regisztráció