KELL valaki, aki nem csak látott, hanem ALAKÍTOTT is rendszereket

Dr. Tóth Károly unokaveje, Prof. Dr. Amir Okonkwo - mások szerint Okawango - fejébe vette: megmássza a Pamirt. El is repült hát Kuala Lumpurba - onnan meg elindult gyalog. Ment. mendegélt szöges bakancsában, jégcsákánnyal, mignem összetalálkozott egy malájjal. Köszöntötte malájalamul: "Aggyisten, bátyám! Az én nevem Amir" - mire az öreg, visszakézből:
"Amir! Messze ide a Pamir!
oly messze, hogy tán meg se éred,
hogy valaha eléred..
messze, mint medvének a mangó -
mondok hát jobbat, Okawangó
térj meg, - egy Boeing elvisz, - délre
Dobrev Kalára kebelére."

Dr. Amirban megállt az ütő. Mikor feleszmélt, "Kit tisztelhetek az úrban?"-dadogta (alig jutott eszébe, hogy van ez malájalamul)

"Dr. Tóth Károly vagyok, az unokaapósod" - dörögte az öreg "már meg e ismersz, cimeres ökör??" - és lekapta magáról a DK-logós maszkot.