(...)
A kegyelemből golyó általi halálra ítélt négy tábornokot hajnali hatkor vezették ki az aradi vár sáncárkához. A többiek bentről, a várbörtönből hallgatták a fegyverropogást, rájuk nyolc órakor várt a hóhér a bitófák előtt. Ugyanezen a napon a pesti Újépület előtt végezte be életét gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök. Hogy mi volt a bűne, nem tudni. Talán az, hogy igazi magyar volt.
„A vesztőhelyre sáros út vitt / és kikericsek kékjei. / Száz év, s meghaltam volna úgyis – / vígasztalódott Vécsey. / Láhner György sírt s a földre nézett, / Damjanich szekéren feküdt, / Leiningen felmentő honvédek / árnyát kereste mindenütt. / S a táj olyan volt, mint a fácán: / tarlók, fák vérző foltjai, / és ők tarkán, libegve, hátán: / elhulló, bús-szép tollai. / Aradon így. A pesti téren / is ütötték a dobokat (…)” – Faludy György: Október 6.
A költő az ÁVH – az akkori ÁVH – pincéjében írta ezt 1950. október 6-án.
(...)