(...)
A legkényesebb ügy mégis Szerbia. Ursula von der Leyen legutóbbi balkáni körútján Albániát, Koszovót, Montenegrót és Észak-Macedóniát kereste fel, Belgrádot kihagyta. A Bizottság ezt az október 25-i szerb választással magyarázta, s jelezte, hogy később sor kerülhet a látogatásra. Ugyanakkor meglepő lenne, ha tényleg csak erről lenne szó. Brüsszel egyre kevésbé hagyhatja szó nélkül a szerbiai jogsértéseket, azt, hogy a már kormányfőjelöltként induló Aleksandar Vučić és a diákok teljesen egyenlőtlen körülmények között készülhetnek a voksolásra.
A választás ezért az uniós csatlakozás szempontjából is határvonal lehet. Ha súlyos és dokumentálható választási visszaélések történnek, Brüsszel végképp nem tehet úgy, mintha a szerb csatlakozási folyamat a szokásos mederben haladhatna tovább. Egy olyan ország felvétele, amelyben a jogállamiság, a sajtószabadság és a választások tisztasága körül tartós kételyek vannak, az EU saját hitelességét kezdené ki.
Csakhogy Szerbiát egyszerűen leírni sem lehet. Az ország földrajzilag, gazdaságilag és történelmileg a Nyugat-Balkán központi állama. Ha Brüsszel végleg becsapja előtte az ajtót, Moszkva és Peking készségesen nyit másikat. "
Az orosz kapcsolat továbbra is erős, Kína pedig évek óta beruházásokkal, infrastruktúrával és politikai támogatással építi jelenlétét. Egy elszigetelt Szerbia aligha válna demokratikusabbá és nyugatibbá attól, hogy az EU hátat fordít neki.
(...)