Lajstromozzák a lehetséges becsületsértési pereket – mondta el a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Civilek Podcast adásában, hozzátéve: ezeket nem a bíróság előtt, hanem a társadalomban kell megnyerni. Bóka János arra utal, hogy bár a miniszterelnök becsmérlő mondatai nagy nyilvánosság előtt hangzanak el, védi őt a mentelmi jog. Igaz, hogy annak eltörlése a TISZA legkorábbi kampányígérete, de akár a többi, ez is csak ígéret maradt. Az Orbán-kormány uniós ügyekért felelős minisztere állítja, hogy a Fidesz-KDNP több pénzt hozott Brüsszelből a hazai gazdaságba, mint amennyit a TISZA valaha is fog. Ráadásul ez az összeg nem is marad Magyarországon.
A beszélgetés összefoglalóját az alábbiakban olvashatják!
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Tisza Párt a választási győzelem után is kampányüzemmódban működik, miközben szerinte számos választási ígéretét nem vagy csak részben teljesítette. A Civilek Podcastban Bóka azt mondta, a Fidesszel és személyesen vele szemben elhangzó állítások miatt egyelőre nem indítottak becsületsértési pereket, mert a politikai vitákat nem a bíróságon, hanem a parlamentben és a választók előtt akarják megvívni. Magyar Péterrel nemcsak az ország jövőjéről alkotott elképzelései miatt van vitája, hanem politikai stílusát is kifogásolja. Úgy fogalmazott:
„ezt a küzdelmet nekünk nem a bíróságokon kell megnyernünk, hanem a magyar emberek között”.
A frakcióvezető szerint a Tisza választási ígéretei és kormányzati intézkedései között jelentős különbségek vannak. Példaként az iskolakezdési támogatást említette, amelynél állítása szerint a választási kampányban 100 ezer forintos juttatásról és jóval szélesebb jogosulti körről volt szó, miközben végül 50 ezer forintos támogatást kaptak az érintettek. Bóka ezt annak bizonyítékaként értékelte, hogy a Tisza nem tudja maradéktalanul végrehajtani választási vállalásait. Szerinte az előző Fidesz–KDNP-kormányok által működtetett támogatási rendszer – az ingyenes tankönyvekkel, tanszercsomagokkal és iskolai közétkeztetéssel – azt is cáfolja, hogy korábban ne jutott volna jelentős támogatás a gyermekes családoknak. A Tisza politikáját összességében „hazugságkampánynak”, kormányzását pedig „hazugságra épülő kormányzásnak” nevezte.
Bóka szerint a Tisza politikai sikerének egyik kulcsa az intenzív közösségimédia-kommunikáció, amelyet a választások után is fenntartott. Ezt „Facebook-kormányzásnak” nevezte, és úgy vélte, a folyamatosan érkező új bejelentések miatt a választóknak kevés idejük marad arra, hogy egy-egy intézkedés eredményét vagy következményeit mérlegeljék. Állítása szerint a kommunikáció úgy épül fel, hogy az egyes üzeneteknek „nincs előzménye és nincs következménye”, ezért minden politikai nap önálló egységként jelenik meg. Bóka úgy látja, ez rövid távon hatékony stratégia lehet,
hosszabb távon azonban az emberek saját tapasztalataik alapján fogják megítélni a kormány teljesítményét.
Az uniós forrásokról szólva a volt európai uniós ügyekért felelős miniszter vitatta azt az értelmezést, hogy a korábbi Orbán-kormányok nem tudtak volna jelentős uniós pénzeket Magyarországra hozni. Emlékeztetett arra, hogy 2010 és 2026 között jelentős uniós támogatások érkeztek az országba, és azt mondta, az előző ciklusban a mezőgazdasági források egészét, valamint a kohéziós és fejlesztési pénzek több mint felét elérhetővé tették. Bóka szerint ugyanakkor nem pusztán az a kérdés, hogy mennyi uniós pénz érkezik, hanem az is, mire fordítják és „mi a politikai ára”. Azt állította, a Fidesz célja az volt, hogy az uniós források „ne egyszerűen átmenjenek Magyarországon”, hanem magyar gazdasági képességeket építsenek, és hazai vállalkozások is részesüljenek az azokból finanszírozott beruházásokból.
A frakcióvezető a jogállamiságról és az alkotmányozásról azt mondta, önmagában nem vitatja a Tisza kétharmados választási felhatalmazását, és azt sem, hogy ilyen többséggel alkotmányos változtatásokat hajtson végre. A határt szerinte az jelenti, ha a kormánytöbbség olyan szabályokat alkot, amelyekkel meghatározhatja, kik lehetnek politikai ellenfelei, illetve kik indulhatnak vele szemben egy választáson. Úgy fogalmazott,
a jogállamiság végső garanciája az, hogy az emberek „egy szabad és tisztességes választáson eldönthetik azt, hogy kit akarnak kormányon látni”.
Bóka közölte, 2030-ra egy szerethető és választható polgári, konzervatív, jobboldali alternatíva felépítését tartja feladatának. Orbán Viktort továbbra is ennek a politikai közösségnek a meghatározó szereplőjeként írta le, akinek politikai megújulási és újradefiniálási képessége szerinte „nem teher, ez érték”.
Az interjú végén az 1956-os forradalom közelgő 70. évfordulójáról is szó esett. Bóka szerint a rendszerváltás óta széles politikai konszenzus volt abban, hogy az 1990-ben újjászülető szabad és független Magyarország az 1956-os forradalom és szabadságharc politikai örököse. Úgy véli, ez a közös értelmezés mára megbomlott, ezért ismét tisztázni kell, milyen helyet foglal el 1956 öröksége a mai magyar politikában. Arra nem számít, hogy ez a vita már az ősszel rendeződhet: szerinte inkább a politikai törésvonalak válnak majd világosabbá október 23. környékén. A frakcióvezető úgy fogalmazott, a magyaroknak ebben a kérdésben „határozott álláspontjuk” kell hogy legyen, mert ellenkező esetben szerinte „az ország jövője kicsúszik a kezünkből”.