A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tartósan fókuszban tartja az influenszermarketinget, amit a Coca-Cola és Whisper Ton ügye is jelez: az üdítőgyártó 5 millió forintos bírságot, az influenszer pedig figyelmeztetést kapott.

A Portfolio szerint az ügy nem előzmény nélküli: néhány hónappal korábban a Forstner Csengéhez kapcsolódó eljárásban a Shein és a L’Oréal egyaránt 4-4 millió, a PFR influenszerügynökség pedig 1 millió forintos bírságot kapott.

A GVH már 2023-ban megvizsgálta 28 hazai influenszer gyakorlatát,

és mindössze 20 százalékuknál találta minden esetben megfelelőnek a reklámjelölést;

2024-ben pedig hat influenszerrel szemben indított versenyfelügyeleti eljárást. A 2026-os újabb széles körű ellenőrzés szerint ugyan javult a gyakorlat, de továbbra is előfordulnak hiányos vagy nem kellően egyértelmű reklámjelölések.

A GVH elvárása szerint a reklámjellegnek azonnal, görgetés nélkül felismerhetőnek kell lennie: a jelölésnek közérthetőnek, jól láthatónak és a poszttal azonos nyelvűnek kell lennie, a legfrissebb döntések alapján pedig a szöveg elején, minden más tartalom előtt kell szerepelnie például a #reklám vagy #hirdetés megjelölésnek.

Nemcsak az influenszer lehet felelős a szabálytalanságért: a megrendelő márka és a közreműködő marketing- vagy influenszerügynökség felelőssége is felmerülhet, és ezt önmagában az sem zárja ki, ha a szerződés előírja a szabályos reklámjelölést. A hatósági figyelem jelentőségét a piac gyors növekedése is magyarázza: míg 2020-ban a magyar influenszerpiacot még körülbelül 1 milliárd forintosra becsülték, a cikk szerint mára 8–12 milliárd forintos nagyságrendről beszélhetünk.

A GVH kommunikációja arra utal, hogy további influenszermarketinggel kapcsolatos eljárások várhatók,

így a szabályok betartása nemcsak a tartalomgyártók, hanem a kampányokban részt vevő márkák és ügynökségek számára is egyre fontosabb. A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elegendő valahol elhelyezni a reklámjelölést: problémás lehet például, ha az csak hosszú hashtaglista végén, görgetés után, túl kis méretben vagy idegen nyelven jelenik meg. A GVH gyakorlata alapján az olyan kifejezések sem feltétlenül megfelelőek önmagukban, mint a #promóció, #partner, #ad, #szponzorált tartalom vagy #együttműködés, ha ezekből a fogyasztó számára nem válik rögtön egyértelművé, hogy fizetett reklámot lát.

+ −