Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy az intézmény jelentősége túlmutat egy budapesti múzeum szerepén: az elmúlt évtizedekben világhírű történészek, politikusok és közéleti személyiségek kapcsolódtak hozzá, külföldön pedig hasonló intézmények létrehozásához is mintaként szolgált.
Zbigniew Brzezinskitől, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójától kezdve Észtország miniszterelnökéig, Mart Laarig és a Cseh Kötársaság második elnökéig, Václav Klausig, valamint Karol Sauerlandtól Ernst Nolteig, Gabriel Andreescutól Filep Máriáig és Vlagyimir Bukovszkijig
számos jelentős gondolkodó és közéleti személyiség fordult meg az intézmény programjain.
A történész a Schmidt Mária főigazgatói megbízatásának megszüntetése és a múzeum ideiglenes bezárása után nyilatkozott. A kormány bejelentése szerint az intézmény addig marad zárva, amíg lezárul a kiállítás tartalmi átvilágítása és a kapcsolódó jogi kérdések tisztázása.
Máthé Áron szerint a Terror Háza több mint húsz év alatt kialakult alapvető történelmi üzenetét, hogy a totális diktatúrák egy tőről fakadnak és rosszak, nem lehet felülírni egy későbbi átalakítással sem.
A múzeum eddigi teljesítményének súlyát is hangsúlyozta:
a Terror Háza saját adatai szerint 2002 és 2026 között több mint nyolcmillió látogatót fogadott,
működése során pedig konferenciák, könyvek, képzési programok, emlékévek, valamint állandó és időszaki kiállítások százai kapcsolódtak hozzá. Máthé Áron értékelése szerint az intézmény az elmúlt évtizedekben egy szélesebb közép-európai szellemi hálózat részévé vált.