Komoly politikai és rendőrségi vita alakult ki Spanyolországban egy, a július 30–31-i ceutai migrációs válságról készült rendőrségi dokumentum miatt. A spanyol közszolgálati RTVE és az EFE hírügynökség beszámolója szerint a Nemzeti Rendőrség bevándorlási és határrendészeti hírszerző egysége, a CENIF olyan elemzést küldött María Tardónnak, az Audiencia Nacional vizsgálóbírójának, amely a kiszivárgott információk szerint arra utal:
marokkói csendőrök és civil ruhás ügynökök irányíthatták a több tízezer ember Ceuta felé történő mozgását.
A dokumentumnak tulajdonított megállapítás szerint az akció célja a spanyol határellenőrzés túlterhelése és az állam reagálóképességének megbénítása lehetett.
Francisco Pardo-Piqueras országos rendőrfőkapitány szeptember 2-án közölte Fernando Grande-Marlaska belügyminiszterrel, hogy a bírósághoz eljuttatott dokumentum nem tulajdonítja Marokkónak a válság „megtervezését vagy végrehajtását”. Az El País szerint a CENIF valóban elemzett olyan felvételeket és információkat, amelyek marokkói rendvédelmi szereplők tevékenységét mutatják, ám a rendőri vezetés szerint ebből nem következik az, hogy bizonyítottan Rabat szervezte volna meg az akciót. A belügyminisztérium azt is közölte, hogy a július 29-i előzetes CENIF-riasztás egy szokásos kockázati figyelmeztetés volt, és nem jelezte, hogy másnap tömeges határátlépés várható.
A kiszivárgott jelentés szerint marokkói csendőrök civil ruhás személyek utasításai alapján terelhették a migránsokat,
és a történteket a dokumentum a beszámolók szerint nem egyszerű spontán migrációs hullámként, hanem más célt is szolgáló szervezett műveletként értékelte. A spanyol sajtóban megjelent részletek kapcsolatot teremtenek a történtek és Marokkó Ceutával, illetve Melillával kapcsolatos területi igényei között is. Fontos azonban, hogy ezek jelenleg a dokumentum kiszivárgott értelmezései: a spanyol kormány ezért hivatalosan „maximális óvatosságot” kér, amíg a jelentés teljes tartalmát és bizonyítékait nem tisztázzák.
Az ügy azért is okozott belpolitikai feszültséget, mert Grande-Marlaska állítása szerint a sajtóból értesült a dokumentum létezéséről. A belügyminiszter ezért azonnali magyarázatot kért a rendőrség vezetőjétől, Pardo pedig összehívta a rendőrség hírszerzési és idegenrendészeti vezetőit. Az El País szerint a rendőrség azzal magyarázta a tájékoztatás elmaradását, hogy María Tardón bíró utasítására a jelentés elkészítéséről és tartalmáról nem adhattak információt feletteseiknek. A bíróság jelenleg azt vizsgálja, szervezett akció állhatott-e a ceutai események mögött, az ügyészségnek pedig arról is döntenie kell, indokolt-e további eljárás nemzetbiztonsági vonatkozás miatt.
A július végi válság során több mint 70 ezer ember jutott át Marokkóból Ceutába,
ami rendkívüli terhet rótt a spanyol enklávéra. A spanyol kormány 309 millió eurós intézkedéscsomagot jelentett be a válság kezelésére; augusztus 10. és 31. között több mint háromezer ember tért vissza önként Marokkóba, további 214 embert pedig kiutasítottak. A mostani ügy legfontosabb nyitott kérdése tehát nem az, hogy történtek-e szervezettnek tűnő mozgások a marokkói oldalon – erre több spanyol forrás szerint vannak rendőrségi adatok –, hanem az, hogy ezek bizonyítják-e a marokkói állam által előre megtervezett hírszerzési műveletet. A spanyol rendőrség vezetésének legfrissebb hivatalos álláspontja szerint ezt jelenleg nem lehet bizonyított tényként kijelenteni.