A Wall Street Journal értesülései szerint jóval többről lehetett szó Ilie Bolojan román kormányának májusi bukásakor, mint egy egyszerű koalíciós válságról – írja a kolozsvári Krónika. A lap szerint Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok athéni nagykövete egy márciusi vacsorán úgy beszélt a román kormány közelgő bukásáról, mintha Washingtonnak érdemi ráhatása lenne a folyamatra. A jelenlévők beszámolója szerint azt mondta:
„Ezt bármelyik országgal meg tudjuk tenni. Itt is meg tudjuk tenni.”
Guilfoyle ügyvédje vitatta a beszélgetés ilyen értelmezését, nincs bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államok valóban megbuktatta a román kormányt. A kérdéses időszakban valóban kemény vita zajlott Bukarest és Washington között az amerikai cseppfolyósított földgáz romániai importjáról.
Az energiapolitikai háttér: amerikai LNG a Vertikális Folyosón
Az amerikaiak az úgynevezett Vertikális Gázfolyosót erőltették. Ennek lényege, hogy a görög LNG-terminálokra tengeren érkező – elsősorban amerikai – cseppfolyósított földgáz Bulgárián és Románián keresztül jusson tovább Közép- és Kelet-Európába, Moldovába és Ukrajnába. Guilfoyle és Darryl Nirenberg bukaresti amerikai nagykövet tavasszal nyíltan stratégiai projektnek nevezték a folyosót. Guilfoyle szerint nem egyszerű kereskedelmi kérdésről van szó, hanem ez az Egyesült Államokkal kialakított hosszú távú stratégiai partnerség alapja.
A román kormányon belül azonban komoly vita alakult ki arról, hogy Romániának valóban szüksége van-e jelentős mennyiségű amerikai LNG megvásárlására. Az ország már most is az EU egyik legnagyobb földgáztermelője, a Neptun Deep fekete-tengeri mező kitermelésének felfutásával pedig saját termelése tovább nőhet. Bogdan Ivan akkori PSD-s energiaügyi miniszter maga is hangsúlyozta, hogy a román gázt elsősorban Romániának kell felhasználnia, de erőteljesen támogatta a Vertikális Folyosót és az amerikai kapcsolatok erősítését is.
Bolojan fékezett volna, Ivan nyomta a gázt
A konfliktus egyik fontos dokumentált eleme, hogy Bogdan Ivan januárban levélben fordult Nicușor Dan államfőhöz és Ilie Bolojan miniszterelnökhöz, és kormányközi megállapodást sürgetett az LNG-vásárlásról. A G4Media által ismertetett dokumentumok szerint Ivan kifejezetten azt kérte, hogy kapjon tárgyalási mandátumot, akár a román hírszerzés bevonásával. Az importban egy román közvetítő, a Nova Gas & Trade is szerepet kapott volna.
A konstrukció gazdaságosságát a legtöbben erősen vitatták. A piaci szereplők korábban éppen a magas ár miatt nem érdeklődtek az amerikai gáz iránt. A Nova Power & Gas, a Transgaz és egy görög társaság 2025 novemberében memorandumot írt alá akár évi 1,4 millió tonna LNG potenciális importjáról, de a dokumentumból mégsem nem lett kereskedelmi szerződés. A memorandum 2026 elején lejárt.
Egy szeptemberi sajtóértesülés még tovább megy: az importált amerikai LNG költsége a romániai földgáz átlagárához képest évente közel egymilliárd euróval is többe kerülhetett volna, ha a teljes tervezett mennyiséget ilyen feltételekkel vásárolják meg.
A dátumok teszik igazán érdekesé a történetet
A politikai és energetikai események dinamikája és időrendje legalábbis figyelemre méltó.
Márciusban Athénban zajlott az a vacsora, amelyen a WSJ szerint Guilfoyle a román kormány közelgő bukására hivatkozva tette a vitatott kijelentést. Ekkorra a PSD már egyre nyíltabban jelezte, hogy szakíthat a Bolojan vezette PNL-vel. Március 31-én Guilfoyle Bukarestben is találkozott Sorin Grindeanu PSD-elnökkel és Bogdan Ivan energiaügyi miniszterrel. Áprilisban a PSD belső döntést készített elő a kormányból történő kilépésről. Május 5-én pedig a Bolojan-kormány megbukott a parlamentben: a PSD az AUR-ral és más képviselőkkel együtt megszavazta a bizalmatlansági indítványt.
De ki az a Kimberly Guilfoyle?
Guilfoyle az USA athéni nagykövete. Amerikai jogász, televíziós személyiség és republikánus politikai szereplő, aki korábban ügyészként dolgozott, majd hosszú éveken át a Fox News műsorvezetője volt. Donald Trump első elnöksége után egyre aktívabb szerepet vállalt a Trump-mozgalomban és a republikánus kampányokban; egy ideig Donald Trump Jr. menyasszonya is volt. Trump második elnöksége alatt diplomáciai posztot kapott: jelenleg az Egyesült Államok görögországi nagykövete, így Athénban képviseli a Trump-adminisztrációt.
Ez az időrend önmagában még nem bizonyíték az oksági kapcsolatra. A Bolojan-kormány mögött álló koalíciót már korábban is komoly belpolitikai konfliktusok terhelték, elsősorban a költségvetési megszorítások, a reformok és a PNL–PSD viszony miatt. Bolojan maga később arról beszélt, hogy a koalíciós partnerek között megbomlott a bizalom, és a PSD hónapokon keresztül blokkolta a kormány több intézkedését.
Mi az, amit tudunk – és mi az, amit még nem?
Biztosan tudjuk,
- hogy az Egyesült Államok erősen támogatta az amerikai LNG regionális térnyerését és a Vertikális Folyosót;
- hogy a PSD-s energiaügyi miniszter az ügyben nyomást gyakorolt a román államfőre és a miniszterelnökre;
- hogy Bolojan nem köteleződött el a nagy volumenű amerikai gázvásárlás mellett;
- és hogy a PSD röviddel később kilépett a koalícióból és hozzájárult a kormány bukásához.
Nem tudjuk biztosan,
- hogy Washington utasította, ösztönözte vagy más módon rávette volna a PSD-t Bolojan megbuktatására. A WSJ által idézett nagyköveti kijelentés erre utaló politikai kérdéseket vet fel, de maga a lap sem állítja, hogy az amerikai kormány ténylegesen megszervezte volna Bolojan eltávolítását. Guilfoyle jogi képviselője pedig kifejezetten vitatja a beszélgetésről közölt verziót.
A valódi tét: Románia energetikai iránya
A történet túlmutat Bolojan személyén. Románia az elkövetkező években a térség egyik legfontosabb földgáztermelőjévé válhat a Neptun Deepnek köszönhetően. Eközben az Egyesült Államok az orosz gáz kiszorítása után hosszú távú európai piacot keres saját LNG-jének. A két stratégia nem feltétlenül zárja ki egymást: Románia lehet tranzitország az amerikai LNG számára úgy is, ha nem vásárol belőle jelentős mennyiséget. Éppen ezért kulcskérdés, hogy a Vertikális Folyosó infrastruktúrájáról vagy kötelező, hosszú távú amerikai gázvásárlásokról beszélünk-e. A kettő gazdaságilag és politikailag nem ugyanaz.
A WSJ által feltárt sztori akkor igazán súlyos, ha később bizonyítható lesz, hogy az energiakereskedelmi vita és a román belpolitikai átrendeződés között nemcsak időbeli, hanem közvetlen kapcsolat is volt. Az már most látszik, hogy Bolojan bukása egy olyan időszakban következett be, amikor a román kormányon belül komoly érdekek ütköztek egy Washington számára stratégiai jelentőségű, sok pénzt mozgató energetikai ügyben.
Nyitókép: YouTube-részlet
