A Tisza-kormány első száz napjának oktatáspolitikáját értékelték oktatáskutatók, pedagógus-szakszervezeti vezetők és a Tanítanék Mozgalom képviselője a Partizán műsorában. A beszélgetés apropóját az új tanév kezdete adta: Lannert Judit oktatási miniszter korábban azt ígérte, hogy az első hónapokban „több levegőt” juttatnak az iskolákba. Tanévnyitó beszédében a szakmai és vezetői autonómia erősítését, az adminisztráció és a kötelező mérések csökkentését, valamint a taneszközválaszték bővítését emelte ki.
Radó Péter és Mészáros György oktatáskutatók szerint az első száz nap legfontosabb eredménye elsősorban a légkör megváltozása és a korábbi nyomás enyhülése. Radó úgy értékelt, hogy több kisebb, szimbolikus intézkedés azt üzeni a pedagógusoknak és az oktatás szereplőinek, hogy szabadabban lehet beszélni és szakmai vitákat folytatni. Mindketten ugyanakkor azt hiányolták, hogy
egyelőre nem látható az átalakítás világos stratégiája és menetrendje,
így az sem, hogy a mostani kisebb változtatások milyen hosszabb távú oktatáspolitikai reformba illeszkednek.
Az egyik legfontosabb vitapont az iskolarendszer irányítása és a tankerületek jövője volt. A résztvevők szerint a központi rendszer lényegében továbbra is fennmaradt: a minisztérium irányítja a tankerületeket, azok pedig az iskolákat. Radó arra figyelmeztetett, hogy valódi decentralizációról csak akkor lehetne beszélni, ha az iskolák tényleges autonómiát kapnának, és az önkormányzatok, illetve más helyi szereplők is részt vehetnének az oktatás irányításában. A Tanítanék képviselője azt is kifogásolta, hogy bár megtörtént a tankerületek átvilágítása, annak eredménye és pontos tartalma nem nyilvános.
A pedagógus-érdekképviseletek szerint az iskolákban egyszerre érzékelhető remény és bizonytalanság,
miközben egyes dolgozói csoportoknál már csalódottság alakult ki. Különösen a nevelést és oktatást közvetlenül segítő alkalmazottak – például pedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, könyvtárosok és rendszergazdák – bérrendezését sürgették. A műsorban elhangzott, hogy sokan közülük nettó 250 ezer forint körüli összeget keresnek, miközben az azonos vagy hasonló munkát végzők között a végzettségük miatt jelentős fizetési különbségek lehetnek. A miniszter ugyan hamarosan béremelést ígért, de az érdekképviseletek konkrétumokat várnak.
A beszélgetés résztvevői összességében abban értettek egyet, hogy száz nap alatt nem várható az oktatási rendszer teljes átalakítása, a következő időszakban azonban már világos reformirányra van szükség. Az oktatáskutatók szerint a magyar rendszer súlyos egyenlőtlenségekkel, szegregációval és merev, centralizált struktúrákkal küzd, ezért a kisebb gesztusokon túl előbb-utóbb komoly politikai konfliktusokkal járó szerkezeti változtatásokra is szükség lesz. A műsor végén sürgős problémaként szóba került a javítóintézetek helyzete is: az egyik résztvevő szerint az asszódi intézetben egyszerre tizenkét dolgozó készül távozni, ami már a törvényes működést is veszélyeztetheti.