DR. BÓKA JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mielőtt a költségvetésre térnék, szeretném elöljáróban leszögezni azt, hogy miniszterelnök úr hozzászólásában számos rágalmazó és becsületsértő megjegyzés hangzott el politikai közösségünk egyes tagjaival szemben. Ezeket a megjegyzéseket én visszautasítom. Miniszterelnök úr pontosan tudja, hogy a mentelmi jog védi rágalmazással és becsületsértéssel szemben. Ezekért a kijelentéseiért tehát nagy valószínűséggel sohasem kell bíróság előtt felelnie. Ezért én csak azt tudom mondani, hogy a személyes harag és a személyes bosszú rossz tanácsadó magánemberként is, miniszterelnökként pedig különösen.

Ami a költségvetést illeti, ritka az olyan esküvő, ahol nem jelenik meg sem a menyasszony, sem a vőlegény, mégis arról beszélgetünk, hogy milyen szép az ifjú pár. Ez történik most is: miniszterelnök úr több mint két órán keresztül beszélt egy olyan költségvetésről, ami nincs benyújtva; nemhogy az Országgyűléshez nincs benyújtva, még a Költségvetési Tanácshoz sincs benyújtva.

Nyilvánvaló, hogy neki ezt a beszédet most kellett megtartania, mert ha ismernénk a költségvetést, vagy legalább a Költségvetési Tanács ismerné a költségvetést, ezt a beszédet nemhogy 120 percben, de még 45 percben sem tudta volna megtartani. Ugyanis több mint 120 percben sok mindenről esett szó, a költségvetési tervezésnek azokról az alapvető paramétereiről, amelyek a költségvetés tervezése során elengedhetetlenek, például hogy mekkora inflációval számolnak jövőre, mekkora gazdasági növekedéssel számolnak jövőre, hogyan fog kinézni az államadósság. Egyedül a költségvetési hiányról beszélt ezek közül. Ezen elemek egyike sem magától értetődő. Az infláció például az árrésstop kivezetése miatt különösen nem magától értetődő. Kíváncsian várjuk azt, hogy a kormány számításai szerint az árrésstop milyen inflációs hatásokkal fog járni.

Szóval, a miniszterelnök úr azt mondta, hogy majd október végén fogja benyújtani az Országgyűlésnek a kormány ezt a költségvetési javaslatot, akkor talán erről tudunk beszélni. Addig csak arról tudunk beszélni, hogy mennyire lehet miniszterelnök úr ígéreteit komolyan venni azok alapján, amiket a múltról mondott, illetve az alapján, amilyen kijelentéseket, illetve döntéseket eddig önök tettek és hoztak a költségvetési gazdálkodás és a gazdaságpolitika területén.

Önök beszéltek rombolásról és kifosztásról. Csak a jegyzőkönyv kedvéért: a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka 2010-ben 34,8 milliárd euró volt, 2026-ban több mint 61 milliárd euró. Az MNB aranytartaléka akkor 3,1 tonna volt, most 110 tonna. A nemzeti vagyon megduplázódott úgy, hogy újra nemzeti cég a MOL, újra nemzeti kézben van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, az MVM újra nemzeti energiacég, egymillió új munkahelyet teremtettünk úgy, hogy Európa legalacsonyabb társasági adóját vezettük be, és az Európai Unió legalacsonyabb lakossági rezsiárait tartjuk fenn. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

(15.50)

Visszavezettük a 13. havi nyugdíjat, és bevezettük a 14. havi nyugdíj első heti részletét, amit önök nem akarnak a második hetivel kiegészíteni. Szja-mentességet adtunk a 25 év alattiaknak, a két- vagy többgyermekes anyáknak, amit önök részben el kívánnak venni.

Ami pedig az államadósságot és a költségvetési hiányt illeti: mi 2010-ben úgy vettük át az ország kormányzását, hogy az államadósság a GDP 80,2 százaléka volt, ez az érték 2025. év végén 74,6 százalék, félévkor már 75,1 százalék volt, év végére pedig önök ezt 77,5 százalékra viszik fel úgy, hogy 2022 és ’25 között mindig alacsonyabb volt év végén az államadósság, mint év közepén. Ezt önök felrúgják. Minden választási évben alacsonyabb volt az államadósság, mint előző évben, önök ezt is felrúgják, és mindezt úgy, hogy az önök szerint földbe állt magyar gazdaság 1,7 százalékos GDP-növekedést mutatott az első félévben, ami európai uniós szinten az élmezőnybe tartozik, és a Fidesz-KDNP-kormány alatt hatályos államháztartási törvény alapján ebben az esetben államadósság-növelésre nem is kerülhetett volna sor.

Önök beszélnek a 2027. évi költségvetésről, de az a helyzet, hogy még a 2026. évi költségvetés módosítása tekintetében sem látunk tisztán. Továbbra sem tudjuk, hogy az a 300 milliárd forintos elvonáscsomag, ami az oktatást, egészségügyet, közlekedést, infrastruktúrát érinti, pontosan mit jelent. Önök ezzel kapcsolatban novemberre ígérnek most adatokat, nem tudjuk, de már ’27-ben beszélünk a csodálatos, szép világról. Van egy 500 milliárd forintos haváriaalap, amit továbbra sem tudunk, hogy önök hogyan akarnak felhasználni. Mi tettünk javaslatot a költségvetési vitában arra, hogy ezt használjuk fel a védett üzemanyagárak bevezetésére ‑ amit az elmondottak alapján önök nem akarnak ’27-ben sem bevezetni ‑, az aszálykárok csökkentésére, azbesztmentesítésre, a kkv-k és a turizmus támogatására vagy az önkormányzati tömegközlekedés fejlesztésére. Ezeket önök mind leszavazták, erre nem akarnak költeni, de akkor nem világos, hogy egész pontosan mire.

Eddig, amikor önök azt mondták, hogy adócsökkentés jön, valahogy csodálatos módon mindig adónövekedés származott belőle. Például amikor önök meglepték a magyar embereket az 5000 forintos dízelutalvánnyal, ami méltán népszerű intézkedés a magyar emberek körében (Derültség az ellenzéki padsorokban.), kiderült, hogy ehhez társul egy 90 milliárdos adóemelés. Amikor önök elmondták, hogy a katát csökkenteni fogják, kiderült, hogy 138 ezer önfoglalkoztató katásnak a duplájára nő a katája, és ez 60 milliárdos adóemelés. Emellett azt mondják, hogy nem akarják a rezsicsökkentést kivezetni 2027-ben, de érdekes módon a mai napig nem tájékoztatták a lakosságot arról, hogy jövőre milyen rezsiárak várhatók. Ez augusztus 31-ig lett volna jogszabály alapján kötelezettségük.

Ha megnézzük az ígéreteiket, akkor azt látjuk, hogy egyetlenegy foglalkozási csoportnak sem teljesítik a választásban tett ígéreteiket. Nem nő az oktatási, szociális, kulturális szférában, az orvosi és egészségügyi munkakörökben dolgozók bére olyan mértékben, ahogy önök azt ígérték. A rendvédelmi dolgozók bérrendezésével kapcsolatban pedig talán a belügyminiszter úr Facebook-bejegyzése alatti kommenteket érdemes áttanulmányozni.

Az elhangzottak alapján nem várható, hogy 2027-től bruttó 533 600 forint lesz a minimálbér, ellentétben azzal, amit önök ígértek. Várható viszont, hogy a nyereségadó jelentősen nő a vállalkozások számára, a vállalkozások lesznek ennek a költségvetési javaslatnak a legnagyobb vesztesei, a nyereségadó-kedvezmények rendszere is jelentősen csökken. Nem hallottunk arról, hogy megmarad‑e az állampapírok adómentessége; nem hallottunk arról, hogy mi lesz a nyugdíjkorhatárral, korkedvezményes nyugdíjakkal; tervezik‑e állami vagyonelemek értékesítését, további külföldi hitelfelvételt; lesz‑e létszámleépítés a közigazgatásban. És a miniszterelnök úr tudott 126 percet úgy beszélni, hogy a határon túli magyarokról egy szót sem szólt.

Az a helyzet, hogy semmilyen adóemelést vagy új adónemek bevezetését nem támogatjuk, mert ez munkahelyek megszűnését fogja eredményezni, ahogy ez a folyamat már zajlik is. Miniszterelnök úr sokat beszélt a külföldre távozott fiatalok hazacsábításáról. Ez növekvő munkanélküliség mellett elég nehéz lesz. Szóval javaslom, hogy folytassuk le a ’27. évi költségvetés vitáját a költségvetési tervezet ismeretében. Egyelőre ez csak utazás Narniában, csak ott szembejönnek oroszlánok. Vigyázzanak, ne lőjék le őket! (Taps és derültség a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu