Igen tisztelt és még annál is kedvesebb Miniszterelnök Úr, örülök, hogy ismét az oldalamon járt és meghallgatta a beszédemet.
Látom, budai úri ficsúrként sajnos csak a cipőig jutott, de ha már meghallgatta a videót, esetleg akkor meg is fogadhatna már valamit belőle.
Esetleg megérthetné az ezerszáz éves szabadságharcunkat, mert nem kérünk az idegen érdekből, legyen az nyugati hűbér, a szovjet birodalmi kommunizmus, a nyílt társadalom agyréme vagy a nemzetközi nagytőke.
Esetleg nem Antonio Costával meg Pfizer von der Leyennel kellene “ünnepelni” az idegen elnyomást ‘56 évfordulóján.
Esetleg nem az idegenek szolgájaként kellene hajlongani, mint ezer éve mindig, kedves Orseolo Péter Úr.
Maradunk tisztelettel:
mi, akik nem csupán vezetéknévként vagyunk magyarok, hanem a szívünkben is.