A CNN, az MS NOW és a Politico közösen perli be Donald Trump kormányzatát, miután a Fehér Ház visszavonta újságíróik belépési jogosultságát.
Donald Trump amerikai elnök szeptember 18-án jelentette be, hogy kitiltja a három médiumot, mert szerinte rendszeresen „fake news”-t, illetve valótlanságokat közölnek róla és kormányáról; konkrét, a döntést kiváltó cikket ugyanakkor nem nevezett meg.
A bejelentést másnap tényleges intézkedés követte:
a CNN, az MS NOW és a Politico munkatársait nem engedték be a Fehér Ház területére, több újságíró igazolványát pedig bevonták.
A három szerkesztőség szeptember 21-én közölte, hogy washingtoni szövetségi bírósághoz fordul, és sürgősségi intézkedéssel szeretné visszaállíttatni hozzáférését. Érvelésük szerint a kormány azért bünteti őket, mert kifogásolja tudósításaikat, ami sérti az amerikai alkotmány első kiegészítésében védett sajtószabadságot.
A konfliktus egy hosszabb Trump–média jogi és politikai küzdelem újabb állomása. Trump már első elnöksége idején megpróbálta visszavonni a CNN akkori tudósítója, Jim Acosta fehér házi akkreditációját, ám 2018-ban bírósági döntés nyomán vissza kellett állítani azt. Második ciklusában az Associated Press hozzáférését korlátozta, miután a hírügynökség nem vette át teljes egészében a „Mexikói-öböl” Trump által elrendelt „Amerikai-öböl” elnevezését; az AP emiatt ugyancsak pert indított.
A mostani ügy egyik fontos jogi előzménye az 1977-es Sherrill v. Knight döntés: az ítélet szerint a Fehér Háznak nem kötelező sajtóhozzáférést biztosítania,
de ha létrehozott akkreditációt, a belépést nem tagadhatja meg önkényesen a tudósítás tartalma miatt, és megfelelő eljárást kell biztosítania.
A mostani ügyben ugyanakkor az is vita tárgya lehet, hogy ez a védelem pontosan milyen mértékben terjed ki a Fehér Ház különböző, korlátozott hozzáférésű területeire és eseményeire.
A három médium kitiltása ezért túlmutat saját akkreditációjukon: a per egyik központi kérdése az lesz, meddig terjed az elnöki adminisztráció joga annak meghatározására, hogy mely újságírók férhetnek hozzá közvetlenül az elnökhöz; és mikortól válik a kizárás alkotmányellenes, véleményalapú megtorlássá.
Trump álláspontja szerint joga van távol tartani azokat a médiumokat, amelyek szerinte rendszeresen hamis történeteket közölnek;
a három szerkesztőség viszont azt állítja, hogy a kormány nem döntheti el, mit írhat vagy sugározhat a sajtó.
A tiltakozáshoz más médiumok is csatlakoztak: az AP támogatásáról biztosította a kitiltott szerkesztőségeket, a New York Times megtorló és alkotmányellenes lépésnek nevezte az intézkedést, a Washington Post pedig azt közölte, hogy a sajtó hozzáférésének politikai alapon történő korlátozását megfélemlítésnek tartja. Az ügyben már ezen a héten sürgősségi bírósági meghallgatásra kerülhet sor, így rövid időn belül eldőlhet, hogy a három médium a per lezárultáig visszakapja-e fehér házi hozzáférését.