Sok család szomorú lesz, ha nyilvánosak lesznek az ügynökakták – fogalmazott Ruff Bálint a Telexnek adott interjújában. A kancelláriaminisztert Magyar Péter kommentjeiről, a közvagyon eltűnésének jogi következményeiről, Unger Anna kiválasztásáról, a kormány által rendelt felmérésekről és még számos témáról kérdezték.
A beszélgetés részletes összefoglalóját az alábbiakban olvashatják!
Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter, miniszterelnök-helyettes a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy kormányzati feladatai között hangsúlyos szerepet kap az állami intézményrendszer és a nemzetbiztonsági terület átalakítása. A Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ feladatainak ismertetésekor jelezte: jogilag nem pontos az az értelmezés, hogy valamennyi polgári nemzetbiztonsági szolgálat közvetlenül hozzá került volna, ugyanakkor az új kormányzati struktúrában fontos koordinációs felelőssége van. Saját szerepét egy szélesebb rendszerváltási folyamat részeként írta le, és azt mondta, azért vállalt kormányzati tisztséget,
mert a miniszterelnök arra kérte, hogy „a rendszerváltás motorja” legyen.
A miniszter az egyik legfontosabb feladatnak a titkosszolgálati rendszer átláthatóbbá tételét nevezte. Azt ígérte, hogy ezen a területen „teljes megújulás és teljes reset” következik, amelynek részei a vezetőcserék, a szolgálatok kormányzati helyének átalakítása, valamint a korábbi működés feltárása. Külön kitért az 1990 előtti állambiztonsági iratokra, amelyek szerinte a magyar társadalom közös múltjának fontos dokumentumai. Úgy vélte, a rendszerváltás után egyik kormányzatban sem volt elegendő politikai akarat ahhoz, hogy valamennyi ilyen irat megismerhetővé váljon. Figyelmeztetett arra is, hogy a nyilvánosságra kerülő dokumentumok között várhatóan olyanok is lesznek, amelyek családok és egyének számára fájdalmas információkat tartalmaznak.
Ruff beszélt azokról a hírekről is, amelyek szerint az előző kormány idején állami szervek listákat készíthettek külföldi támogatásban részesülő civilekről, sajtótermékekről és más szereplőkről. A miniszter azt mondta, maga is szerepelhetett valamelyik korábban összeállított névsorban, és ígéretet tett arra, hogy az új kormány feltárja a titkosszolgálatok korábbi működését. Ezt nem egyszerű személycserék kérdésének, hanem rendszerszintű változtatásnak nevezte. Saját politikai mozgásteréről hangsúlyozta, hogy önálló álláspontot kíván képviselni a kormányban is:
„egy szuverén ember vagyok, aki képvisel valamit, és ameddig tudom képviselni, képviselem”.
Az interjúban szóba került a korábbi ellenzékhez, illetve az Orbán-rendszerben valamilyen szerepet vállaló emberekhez való viszony is. Ruff elutasította az „óellenzék” leegyszerűsítő megjelölést, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza szavazóinak jelentős része korábban más ellenzéki pártokat támogatott. Szerinte ezek az emberek már 2010-ben, 2018-ban vagy 2022-ben is úgy gondolhatták, hogy az Orbán-rendszer nem szolgálja saját és családjuk jövőjét, ezért indokolatlan őket politikai címkék alapján leértékelni. Ruff jelezte, ezt a véleményét Magyar Péternek is többször elmondta. Hozzátette, egy újonnan kinevezett tisztségviselő vagy egy még fel sem állt intézmény teljesítményét sem tartja helyesnek előre megítélni; szerinte az eredményeket később, a tényleges munka alapján kell számon kérni.
Gazdasági és szociális kérdésekben Ruff azt mondta, az új kormánynak úgy kell teljesítenie választási vállalásait, hogy közben állítása szerint 7,5 százalékos költségvetési hiányt örökölt az Orbán-kormánytól. Megerősítette a vagyonadó bevezetésének tervét, valamint jelezte, hogy a kormány a katás adózás kérdéséhez is hozzá kíván nyúlni. A korábbi kata egyik legsúlyosabb problémájának azt nevezte, hogy szerinte az állam nem tájékoztatta kellő egyértelműséggel az érintetteket a konstrukció későbbi nyugdíjkövetkezményeiről. Úgy fogalmazott: elfogadhatatlan olyan rendszert működtetni, amelyben emberek csak évekkel később szembesülnek azzal, hogy befizetéseik alapján rendkívül alacsony nyugdíjra számíthatnak.
Ruff az alkotmányozás megindítását is a kormány következő időszakának fontos feladatai közé sorolta.
Elmondása szerint olyan eljárást szeretnének kialakítani, amely előre meghatározza az alkotmányozás szereplőit, ütemezését és legfontosabb kérdéseit, miközben széles társadalmi és ellenzéki részvételt biztosít. A célja szerint nem egyszerűen a jelenlegi Alaptörvény módosítása, hanem egy szélesebb konszenzuson alapuló új alkotmány létrehozása lenne. Ruff azt mondta, a folyamat végén valamennyi választópolgárnak lehetőséget kellene adni a véleménynyilvánításra, ezért az új alkotmányt népszavazással kívánnák megerősíteni.
Az energetikáról szólva a miniszter súlyos örökségről beszélt. Magyarországot energetikai szempontból rendkívül kitett országnak nevezte, és bírálta a Paksi Atomerőmű egyes létesítményeinek állapotát, valamint Paks II. elhúzódását. Állítása szerint az új kormány olyan energiarendszert örökölt, amelyben a termelési és tárolási kapacitások nincsenek megfelelő összhangban, miközben az előző kabinet jelentős energiaigényű akkumulátor- és autóipari beruházásokat ösztönzött. Ruff szerint „ebben kell rendet tenni”, aminek része lehet a szélerőművek fejlesztése, a helyi energiaközösségek létrehozása, a megújuló energiaforrások bővítése és az energiatárolás fejlesztése.
Társadalompolitikai kérdésekben Ruff a korábbi kormány gyakorlatától eltérő megközelítést képviselt. A meleg párok és az örökbefogadás ügyében egyértelműen amellett érvelt, hogy a gyermek érdeke legyen az elsődleges szempont. Úgy fogalmazott:
„sokkal jobb helyen van egy árvaházban sínylődő gyermek egy meleg pár mellett, mint abban az árvaházban”,
még akkor is, ha az intézmény egyébként megfelelően működik. Az interjú egészében azt hangsúlyozta, hogy az új kormány feladatát nem pusztán az előző kabinet egyes döntéseinek korrigálásában látja: az állami intézményrendszer, a titkosszolgálatok, az energiapolitika és bizonyos társadalompolitikai területek működésében is mélyebb változásokat tart szükségesnek.