Matolcsy György új videóval jelentkezett. A volt jegybankelnök határozottan visszautasította azt az állítást, hogy az ő utasítására fenyegethette volna meg a Magyar Nemzeti Bank akkori, pénzügyi felügyeletért felelős alelnöke az Erste Magyarország vezetőit.
Matolcsy a történetet „hamis mesének” nevezte,
és azt mondta: nem tudja, hogy az emlegetett megbeszélés egyáltalán megtörtént-e, mert azon nem volt jelen, és senkit nem biztatott ilyen találkozóra. A leirat szerint az ügy alapja az az állítás, hogy az MNB egyik vezetője azzal fenyegethette meg az Erstét: következményei lesznek, ha a bank bécsi anyavállalatának felügyelőbizottságából nem távolítanak el egy volt jegybankelnököt, aki 2023-ban nyilvános szakmai vitába került az MNB-vel. Matolcsy hangsúlyozta: „én senkit ilyen megbeszélésre nem biztattam”, és az esetleges találkozóról is csak a nyilvánosságból szerzett tudomást.
A volt jegybankelnök érvelése szerint az MNB az ő vezetése alatt a szakmai bírálatokra nyilvánosan, aláírt közleményekkel, szakmai vagy véleménycikkekkel válaszolt, súlyosabb ügyekben pedig feljelentést tett. Ezért szerinte az akkori működési renddel összeegyeztethetetlen lett volna, hogy egy jegybanki vezető informális találkozón fenyegetőzzön. Matolcsy
azt is felhozta, hogy tudomása szerint az Erste érintett vezetői nem tettek feljelentést.
Ugyanakkor többször világossá tette, hogy magán az állítólagos találkozón nem volt jelen, ezért közvetlen ismerete nincs arról, mi történt. „Ez semmiképpen nem történhetett az én utasításomra, mert nem is tudtam sem az esetleges találkozóról” – fogalmazott, hozzátéve, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy az MNB akkori alelnöke bárkit megfenyegetett volna.
Matolcsy tágabb összefüggésben az MNB hatósági szerepével is indokolta álláspontját. Azt mondta, a jegybank egyik alapvető feladata a pénzügyi stabilitás megőrzése, ezért törvényes eszközökkel fel kell lépnie a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető folyamatokkal szemben. Példaként a 2008-as pénzügyi válságot, a 2015-ös brókerbotrányokat és a 2022-es, forint elleni spekulációként jellemzett folyamatokat említette. Egyúttal parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, illetve vizsgálatának kiterjesztését szorgalmazta: szerinte nemcsak az általa vezetett MNB 2013 és 2025 közötti időszakát, hanem az azt megelőző és követő éveket is „egyenlő mércével” kellene vizsgálni. Saját álláspontját végül úgy összegezte, hogy az MNB az ő elnöksége alatt a vitákat „nyilvánosan, aláírt véleménnyel” kezelte, „sötét szobákban semmiképpen, fenyegetéssel semmiképpen”.