Mészáros Lőrinccel nem találkozott és nem is tervezi, hogy egyeztessen vele Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki a Forbes Money podcast vendégeként több, az előző kormányzattól örökölt nagyberuházásról és az építőipar helyzetéről is beszélt. Az M6-os autópálya koncessziója kapcsán azt mondta, az állam háromszoros áron rendelte meg ugyanazt a szolgáltatást, mint amennyit a korábbi üzemeltető kért, ezért ilyen áron nem kívánják igénybe venni Mészárosék autópályaüzemeltetési szolgáltatásait.
Vitézy azt mondta, az ilyen örökölt szerződéseket egyenként vizsgálják felül, és ahol nem biztosítható a közérdek érvényesülése, ott újratendereztetést tartanak indokoltnak.
A Mohácsi hídnál például már nem látja értelmét a teljes projekt újratervezésének, mert a hídszerkezet jelentős része már elkészült és a helyszínen van. Ott csak az egyik odavezető út lesz kisebb a korábbi terveknél.
A Budai Vár beruházásainál szintén eltérő döntéseket hoznának az egyes projektek állapota alapján. Vitézy szerint a palota rekonstrukciója műemlékvédelmi szempontból indokolható, a József főhercegi palota és a Honvéd Főparancsnokság újjáépítését viszont építészetileg jóval kritizálhatóbbnak tartja. Utóbbiak olyan előrehaladott állapotban vannak, hogy szerinte Mészárosék befejezhetik a munkát, a palota esetében viszont fedezet nélküli kivitelezési szerződést örököltek, ráadásul jelentős késés is van. Ezért ott inkább új tendert tartanak indokoltnak, még akkor is, ha emiatt hónapokra le kell állítani a munkát.
A miniszter az építőipari versenyről azt mondta, hogy az elmúlt időszakban szerinte olyan piaci koncentráció alakult ki, amelyben a nagy, NER-hez kötődő vállalkozások köré épült az ágazat. Szerinte számos, velük versenyezni képes cég inkább alvállalkozóként dolgozott, hogy elkerülje a konfliktusokat. A jövőben valódi versenyt szeretnének, amelyben külföldi és magyar cégek egyaránt indulhatnak, és a szabályos ajánlatok közül az olcsóbb nyerhet.
„Nincsenek szűzlányok a magyar építőiparban” – fogalmazott arra utalva, hogy nem lehet egyik napról a másikra teljesen új, nagy kapacitású vállalatokat létrehozni, viszont a korábban nagy fővállalkozók alá szorult magyar középvállalkozások szerinte nagyobb szerephez juthatnak.
Vitézy szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy beruházást magyar vagy külföldi tulajdonú cég végez-e, hanem az, hogy mennyibe kerül, és mennyi fejlesztést lehet ugyanabból a közpénzből megvalósítani. „Az a célunk, hogy minél kisebb legyen ez a profit, minél nagyobb legyen a verseny, és minél olcsóbban végezzék el ezt a munkát” – mondta. Szerinte ha egy 100 milliárd forintos keretből kevesebb út vagy vasút újul meg azért, mert egy kivitelező magasabb áron dolgozik, az az adófizetők szempontjából a lényeges kérdés.
A beszélgetésben a magyar lakásépítés helyzetéről is részletesen beszélt. A Wekerle Lakásépítési Programhoz kapcsolódóan elmondta, hogy az Európai Uniótól 550 millió eurós forrás áll rendelkezésre megfizethető lakhatásra, amelyből az állam legfeljebb a projektek 20 százalékát finanszírozhatja, a fennmaradó részt piaci tőkének kell biztosítania. Vitézy szerint így összességében mintegy 3 milliárd eurónyi lakásépítés indulhat el. A programot a Magyar Fejlesztési Bank kezeli majd. A cél az, hogy elsősorban olyan rozsdaövezetekben épüljenek új lakások, ahol már van közlekedési és városi infrastruktúra.
A miniszter a kiemelt beruházások rendszerét is felülvizsgálná. Szerinte a kiemelt státusz indokolt lehet olyan nagy, közérdekű beruházásoknál, mint egy autópálya vagy vasút, mert ezeknél a túl sok egyedi önkormányzati vagy hatósági egyeztetés jelentősen növelheti a költségeket és az időt. Ugyanakkor szerinte a korábbi rendszerben a kiemelt beruházási státuszt magánérdekű projektek gyorsítására is használták.
A lakhatási politika részeként a bérlakásszektor megerősítését is szükségesnek tartja. Vitézy hangsúlyozta, hogy ez nem a saját tulajdonú lakások ellen irányulna, hanem a kínálat bővítését szolgálná.
Szerinte a működő bérlakásszektor különösen azoknak a fiataloknak jelenthetne segítséget, akik nem hitelképesek, illetve azoknak, akik másik városban vállalnának munkát vagy tanulnának tovább. Azt mondta, a lakástörvényhez is hozzá kell nyúlni, és adópolitikai változtatásokkal is ösztönöznék a bérlakás- és kollégiumfejlesztéseket. Kormánydöntés még nincs ezekről, egyelőre egy intézkedési terven dolgoznak.
A miniszter szerint a következő években az építőipar jelentős megrendelésekhez juthat az uniós forrásoknak és az új programoknak köszönhetően, de ezek hatása nem azonnal jelenik meg. A közbeszerzések, engedélyezések és előkészítések miatt egy nagy beruházás elindítása egy-két évig is eltarthat. „A magyar építőiparnak szerintem egy felvirágzása fog következni az uniós pénzeknek köszönhetően és ezeknek a programoknak köszönhetően 2028 körültől” – mondta, hozzátéve, hogy addig is meg kell akadályozni a közepes cégek bedőlését és a munkaerő leépítését.
A beszélgetés végén Vitézy a közlekedés átalakításáról is beszélt. Szerinte az országos közlekedésszervező létrehozásával a MÁV, a Volán és a GYSEV menetrendjeit, hálózatát, csatlakozásait és utastájékoztatását egységes rendszerben kellene kezelni. Úgy látja, a közlekedési problémák jelentős része nem országos, hanem nagyvárosi és elővárosi szinten jelentkezik, ezért Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged és más nagyvárosok térségeinek közlekedését együtt kell kezelni.
A műsor végén arról is kérdezték, mi volt az egyik legmeglepőbb dolog, amellyel a minisztérium átvételekor találkozott. Vitézy szerint a korrupciós és túlárazási ügyek mellett egy, az iratkezelésről szóló utasítás volt a legbeszédesebb. Eszerint a miniszter „nem olvas és nem ír emaileket”, hanem mindent papíron kell felterjeszteni. Egy másik szabály szerint pedig, ha Orbán Viktornak írt Lázár János, akkor az előkészített levelet az „őszinte híve” elköszönéssel kellett lezárni.