Sorsdöntő előrehozott parlamenti választást tartanak vasárnap, október 25-én Szerbiában, ahol

az Aleksandar Vučić nevével fémjelzett kormánypárti szövetség és az egyetemi tiltakozásokból kinőtt diákmozgalom között dőlhet el a hatalom sorsa.

A választás előzménye a 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomási tragédia, amelyben 16 ember vesztette életét, és amely országos korrupcióellenes tüntetéshullámot indított el. A közel két éve tartó tiltakozások nyomán kiírt választás kampányát a korrupció, a demokratikus intézmények működése, a sajtószabadság és a politikai megfélemlítés kérdései határozták meg.

A Szerb Haladó Párt köré szerveződő, „Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia” nevű lista a stabilitást, a gazdasági eredményeket és a folytonosságot hangsúlyozza; míg a „Diáklista – A diákok győznek” elnevezésű ellenzéki formáció – amelynek listavezetője Ilija Srdanović –

a korrupció felszámolását, az intézmények politikai befolyástól való megszabadítását és az elszámoltathatóságot ígéri.

A 250 parlamenti mandátumért összesen 18 lista verseng, köztük Ivica Dačić szocialista pártszövetsége, a Marinika Tepić és Zdravko Ponoš nevével fémjelzett Európai Szerbia, valamint a Pásztor Bálint vezette Vajdasági Magyar Szövetség.

A CRTA független választásmegfigyelő szervezet szerint a kormánypártok jelentős médiafölényben kampányoltak, miközben a megfigyelők fenyegetéseket, erőszakos incidenseket és az állami erőforrások pártpolitikai felhasználását is dokumentálták.

A választás tétje, hogy véget érhet-e Vučić politikai táborának 2012 óta tartó hatalmi dominanciája,

vagy a jelenlegi kormányoldal újabb felhatalmazást szerez.

A felmérések szoros versenyt jeleznek, bár a közvélemény-kutatások között jelentős eltérések vannak. Az Election Monitor október 22-i összesített becslése a kormánypárti Egyesült Szerbiának 43,7 százalékot és 118 mandátumot, a Diáklistának 40,4 százalékot és 110 mandátumot valószínűsített, vagyis egyik nagy tömb sem érné el önállóan a kormányalakításhoz szükséges 126 helyet. A becslés szerint Dačić szocialistái tíz, a Vajdasági Magyar Szövetség öt képviselői helyre számíthatnak; a jelenlegi kormányoldalhoz sorolt kisebb pártokkal együtt ugyanakkor a Vučić-tábor megőrizheti parlamenti többségét.

A szoros verseny miatt a kisebb pártok és a nemzetiségi listák szerepe felértékelődhet, miközben egy vitatott eredmény újabb tömegtüntetéseket és elhúzódó politikai válságot idézhet elő. A voksolás külpolitikai jelentősége is számottevő: egy esetleges kormányváltás módosíthatja Szerbia viszonyát az Európai Unióhoz, Oroszországhoz és Kínához, valamint az ország európai integrációjának irányát.

+ −