Sébastien Lecornu francia miniszterelnök két nappal a hétvégi tüntetések előtt fordult az Orange, az SFR, a Free és a Bouygues Telecom vezetőihez. A Blast szerkesztősége megszerezte a levelet és az azt követő egyeztetés jegyzőkönyvét is. A dokumentumok egy esetleges közösségimédia-blokkolás előkészítéséről szólnak.
Szerveződünk, szerveződünk?
Az október 22-i levélben eredetileg a Snapchat, a TikTok és az Instagram szerepelt, az X később került az érintett szolgáltatások közé. A terv néhány órás korlátozást irányzott elő a közbiztonsági helyzet alakulásától függően. A szolgáltatóktól az ehhez szükséges technikai felkészülést kérték.
A kormány az október 17–18-i erőszakos eseményekkel indokolta az előkészületeket. A levélről szóló beszámolók szerint a kormányzati indoklás arról szólt, hogy a platformokat jogellenes felhívások terjesztésére, fosztogatások szervezésére, célpontok kijelölésére és a rendőri egységek mozgásának követésére is használták. A Clubic úgy tudja, elsősorban DNS-szűréssel tették volna elérhetetlenné az alkalmazásokat. A szolgáltatók komoly fenntartásokat fogalmaztak meg, október 24-én végül nem aktiválták a blokkolást.
Facebook-blokk Tunéziában, teljes blokk Szíriában
A párizsi előkészületek különös történelmi párhuzamot kínálnak az arab tavasszal, amelynek egyik kiindulópontja az 1881 és 1956 között francia protektorátus alatt álló Tunézia volt. A Ben Ali elnök elleni, 2010 végén kibontakozó tiltakozások idején a közösségi oldalak megkerülték az ellenőrzött hagyományos sajtót: fényképeket, videókat és helyszíni beszámolókat juttattak el a tunéziaiakhoz és a külvilághoz. A hatalom erre a cenzúra szigorításával válaszolt.
A Riporterek Határok Nélkül jelentése szerint több mint száz, a tiltakozásokkal kapcsolatos Facebook-oldalt blokkoltak, miközben a YouTube és több más kép- és videómegosztó már korábban is elérhetetlen volt. A Facebookon a fényképek és videók hozzáférését is korlátozták. A beavatkozás ennél is tovább ment: a CPJ vizsgálata jelszólopásra alkalmas kódot azonosított a felhasználókhoz eljuttatott bejelentkezési oldalakon. A szervezet által összegyűjtött bizonyítékok államilag működtetett akcióra utaltak; újságírók és aktivisták fiókjait, oldalait és képeit törölték vagy kompromittálták. Tunéziában célzott blokkolás, megfigyelés és fiókok elleni támadások kísérték a tiltakozásokat.
Az egykori francia mandátumterületen, Szíriában az Aszad-rendszer ennél szélesebb körű eszközöket alkalmazott. A Freedom House jelentése szerint a hatóságok a tiltakozások kezdetétől ismételten akadályozták az internetes és mobiltelefonos kommunikációt. 2011 júniusában egynapos, országos internetleállást rendeltek el, máskor a tiltakozások által érintett térségeket szigetelték el. A jelentés egy kiszivárgott, 2011. májusi biztonsági utasítást is ismertetett, amely Darában, Homszban és a keleti tartományokban az internet teljes megszakítását írta elő. A korlátozások a helyszíni beszámolók és felvételek továbbítását is akadályozták.
Bíróságon elbukott blokkolás
A francia kormány 2024 májusában, az új-kaledóniai zavargások idején már blokkolta a TikTokot. A francia Államtanács azonban jogellenesnek minősítette az intézkedést, mert az aránytalanul korlátozta az alapvető jogokat
A testület nem zárta ki teljesen a közösségi oldalak ideiglenes lekapcsolását, de szigorú feltételeket szabott. A beavatkozásnak különösen súlyos események kezeléséhez elengedhetetlennek kell lennie, nem állhat rendelkezésre a szabadságjogokat kevésbé korlátozó technikai megoldás, és a blokkolás csak az alternatív intézkedések kidolgozásához feltétlenül szükséges ideig tarthat.
Új-Kaledóniában éppen az okozott jogsértést, hogy a korlátozást határozatlan időre, a közrendi problémák fennállásához kötötték. A döntés szerint a közösségi média szerepe a zavargásokban önmagában nem ad korlátlan felhatalmazást a hozzáférés megszüntetésére.
Macron már 2023-ban felvetette
Az elképzelésnek vannak további előzményei is. Emmanuel Macron a 17 éves Nahel Merzouk halálát követő, 2023-as zavargások után már beszélt a közösségi platformok szabályozásáról, akár blokkolásáról. A TF1 akkori beszámolója szerint az elnök a zavargások által érintett települések polgármesterei előtt vetette fel ezt a lehetőséget. Az ötlet heves ellenzéki tiltakozást váltott ki.
A most kiszivárgott dokumentumok alapján a korábbi felvetés ezúttal már a szolgáltatókkal egyeztetett előkészületekig jutott. A tényleges blokkolás ugyan elmaradt, de a francia kormány válságkezelési eszközei között megjelent a közösségi oldalak ideiglenes elérhetetlenné tétele.