November 4-én indul a nyitottaktak.hu oldal, ahol az állambiztonsági hálózati nyilvántartások adatai között lehet majd keresni. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a Partizánnak adott interjúban Szurovecz Illés vendégeként elmondta: az első ütemben több tízezer név válik kereshetővé, a részletes beszervezési dokumentumokat pedig legkésőbb február 25-ig teszik közzé.

A november 4-én elinduló honlapon név, anyja neve, születési hely és idő, valamint más adatok alapján lehet majd keresni. Az oldal az állambiztonság hálózati nyilvántartásának három adategyüttesét teszi elérhetővé: a mágnesszalag adatait, a hatos kartonokat és a beszervezési dossziék naplóit. A részletes beszervezési dossziék később kerülnek fel.

Cseh Gergő Bendegúz szerint a nyilvánosságra kerülő adatállomány mintegy 50–60 ezer nevet érint. Ebből körülbelül 55 ezer név a mágnesszalagról, 25 ezer a hatos kartonokból származik, emellett mintegy 9000 beszervezési dosszié is fennmaradt.

A főigazgató ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a nevek önmagukban nem feltétlenül árulják el, milyen kapcsolatban állt az adott személy az állambiztonsággal. A hatos kartonokon például a beszervezés körülményei, oka és módja is szerepelhet, és az is kiderülhet, ha a beszervezés meghiúsult, vagy az érintett végül nem működött együtt.

„Ne ítélkezzünk pláne ne egy név alapján, egy adatsor alapján” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az iratok tartalmát és az érintettek körülményeit is meg kell ismerni.

A részletes dossziék február 25-ig kerülnek fel

A fennmaradt mintegy 9000 beszervezési dosszié jóval részletesebb képet adhat arról, hogyan vették rá az embereket az együttműködésre, milyen tevékenységet végeztek, és miért zárták ki őket a hálózatból. A dokumentumok akár több százezer, összességében akár egymillió oldalnyi anyagot is jelenthetnek.

A levéltárnak minden oldalt át kell vizsgálnia, mert a dossziékban olyan emberek személyes adatai is szerepelnek, akik nem voltak a hálózat tagjai. A főigazgató szerint őket védeni kell, hiszen sok esetben a rendszer áldozatai voltak.

Az új szabályozás a hozzátartozók számára is szélesebb hozzáférést biztosít. Ha valaki arra gyanakszik, hogy egy rokonát megfigyelték, a levéltárhoz fordulhat, akár Ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelemmel is.

A nyilvánosság társadalmi hatásában is bízik a levéltár

Cseh Gergő Bendegúz arra számít, hogy az iratok közzététele családokon, baráti társaságokon és szakmai közösségeken belül is meglepetéseket, csalódásokat és nehéz beszélgetéseket hozhat. Ugyanakkor bízik abban, hogy a folyamat segítheti a múlt feldolgozását, és lezárhat régóta fennálló gyanúkat. „Én amióta levéltárba dolgozom, ha valamit megtanultam, az, hogy ne ítélkezzünk az emberi sorsok fölött” – mondta.

A főigazgató szerint az iratok jelentősége túlmutat az egyes személyek múltjának feltárásán. Azt is megmutatják, hogyan avatkozott be az állam az emberek magánéletébe, és miként használta fel személyes adataikat. „Ha így társadalmi szinten egy picit rádöbbenünk arra, hogy mennyire kiszolgáltatottak lehetünk az állam túlhatalmával szemben, […] akkor talán egy kicsit éberebbek leszünk” – fogalmazott.

A levéltár november 4-én bemutatót tart a honlap használatáról, délután pedig regisztrációhoz kötött nyílt napot rendez előadásokkal és beszélgetésekkel. Emellett szakemberek, történészek, művészek és az érintett családok bevonásával kívánják segíteni a múlt társadalmi feldolgozását.

Az interjú végén Cseh Gergő Bendegúz az 1956-os forradalom állambiztonságra gyakorolt hatásáról is beszélt. Elmondta, hogy a forradalom után a politikai rendőrség szigorúbb párt- és állami felügyelet alá került, működése pedig a nyílt megfélemlítés helyett egyre inkább a titkos megfigyelésre, a megelőzésre és a bomlasztásra épült.

+ −