Mező Gábor szerint félrevezető a Tisza-kormány ígérete az ügynökakták megnyitásáról, mert az állambiztonsági iratok jelentős része már jelenleg is kutatható.
A kutató-újságíró a Köztér KözBeszéd című műsorában arról beszélt Kurucz Dánielnek, hogy a november 4-re tervezett nyilvánosságra hozatal önmagában nem jelent feltétlenül érdemi újdonságot: az érdeklődők és a kutatók eddig is hozzáférhettek számos dokumentumhoz, amelyek közül sokat digitalizáltak.
Mező úgy fogalmazott, hogy „itt kezdődik egyébként a nagy hazugság, hogy kinyitjuk az ügynökaktákat”.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy különbség van a kutathatóság és az iratok széles körű nyilvánossága között. Szerinte a dokumentumok értelmezéséhez elengedhetetlen a történelmi háttér ismerete, mert egy ügynöki jelentésből önmagában nem feltétlenül állapítható meg, milyen körülmények között szerveztek be valakit, illetve mennyire volt hiteles az általa közölt információ.
Mező Gábor szerint a kommunista állambiztonsági rendszer felelősségét nem lehet kizárólag az egykori besúgókra hárítani, mert
különbséget kell tenni a megzsarolt, megfélemlített emberek és az előnyökért együttműködők között.
Úgy vélte, a felelősség súlya a hálózatot működtető tartótisztek, a jelentéseket felhasználó politikai vezetők és végső soron a pártállami hatalom felé növekszik. Példaként említette Szabó István filmrendező és Novák Dezső egykori labdarúgó ügyét, amelyek kapcsán elismerte, hogy korábban maga is kevésbé vette figyelembe a beszervezés kényszerítő körülményeit.
Az interjúban az 1956-os forradalomról is beszélt: a nemzeti összefogást felemelő történelmi pillanatnak nevezte, ugyanakkor a megtorlások és az általa „felemás rendszerváltásnak” tartott politikai átmenet miatt csalódottságát fejezte ki. Álláspontja szerint a rendszerváltás után a korábbi politikai és gazdasági kapcsolatrendszerek jelentős része tovább élt, miközben a kommunista diktatúra működtetőinek felelősségre vonása elmaradt.